Magyar idő szerint csütörtökön 17 óra 35 perckor X1-es erősségű napkitörés történt – írja a NOAA SWPC űridőjárással foglalkozó osztályának közlésére hivatkozva az Időkép.
A szakportál emlékeztet: egy napkitörés két hullámban okoz a Földön észlelhető zavarokat. Elsőként a fénysebességgel utazó rádióhullámok nagyjából 7-8 perc alatt érik el bolygónkat. A rádióhullámos zavarás erőssége az R3 fokozatot érte el, és elsősorban Dél-Amerikát érintette.
A második hullámmal érkező töltött részecskék a kitörés után 2-3 nappal érik el a Földet. Ennek erőssége nagyban függ attól, hogy történik-e koronakidobódás, és ha igen, akkor annak anyagfelhője felénk indul-e meg.
A napkitörések hatásai elsősorban az űrben lévő eszközök (műholdak) és személyek (űrhajósok) számára veszélyes, de egy erősebb napkitörés a felszínen is okozhat problémákat.
A leghíresebb ilyen az 1859-ben történt Carrington-esemény volt.
„A nappali égbolt is látványosan kifényesedett, éjjel pedig kényelmesen lehetett olvasni; kívülről szemlélve úgy tűnhetett, hogy színes tűzbe borult az egész bolygó. Az északi fény még Hawaii, Mexikó és a Földközi-tenger szélességein is beragyogta az eget. De mivel nemhogy mobiltelefon, de még elektromos háztartási készülékek sem voltak, az elképesztő erejű geomágneses vihar a mindennapi életet szinte egyáltalán nem befolyásolta” – olvasható az Időkép.hu egy korábbi írásában.
