A június 9-i európai választás több mint a pártok hazai pályán való izomgyakorlata - Kisokos

Mi értelme van az Európai Parlamentnek? Miért és kikre szavazunk? Milyen eredmény várható?

Természetesen meg lehet kérdőjelezni a hatékonyságát, lehet brüsszelezni óriásplakátokon és YouTube-hirdetésekben, sőt, ki is lehet szállni a buliból, mint az angolok; de ettől függetlenül az Európai Unió intézménye az egyik legjobb dolog, ami a földrészen történt az utóbbi több száz évben.

A határok átjárhatósága nemcsak a békét, de soha nem látott jólétet hozott magával, és akkor még nem is beszéltünk olyan praktikus előnyökről, mint a tanulás, a munkavállalás és az utazás lehetőségeinek kitágulása.

És ahhoz képest, hogy az Európai Unió egy soha nem próbált történelmi kísérlet a különböző nyelvek, nemzetek, vallások és kultúrák közötti híd építésére, és nem is működik annyira rosszul.

Az Európai Parlament épülete Brüsszelben
Józing Antal

Sajnálatos, ám ismerve a politika működését, egyáltalán nem meglepő, hogy a nehézségeket, különbözőségeket, meglevő ellentéteket egyes politikusok felnagyítják és saját pecsenyéjük sütögetésére használják.

De mire szavazunk június 9-én?

Kezdjük az alapoknál. Az Európai Unió egy roppant bonyolult képződmény. Ez a bonyolultság kétségkívül rengeteg adminisztrációt, bürokráciát és lassúságot jelent, ugyanakkor a döntések általában kompromisszumok mentén születnek, azaz addig igazgatják őket, amíg mindenkinek megfelelnek.

Az Uniónak három nagy intézménye van, amelyeket a polgárok sokszor összekevernek vagy összemosnak.

Európai Tanács

Következtetések elfogadásával határozza meg az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat, azaz nem vitat meg és nem is fogad el uniós jogszabályokat. Ez így nem sokat mond, de mindjárt komolyabbnak tűnik, ha hozzátesszük, hogy tagjai a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke. Mindez az jelenti, hogy az Európai Tanács befolyásolni és irányítani tudja az EU politikai menetrendjét.

Európai Bizottság

Az EU végrehajtó szerve. Új uniós jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, és ez az intézmény hajtja végre az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott döntéseket is. Kicsit egyszerűsítve ez az EU kormánya. A 27 tagállam 27 biztosa vezeti, akiket akár minisztereknek is nevezhetnénk, mert mindegyikük más szakterületért felelős. (Jelenlegi magyar tagja Várhelyi Olivér, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős). A bizottság elnöke jelenleg Ursula von der Leyen.

Európai Parlament

Az Európai Parlament az EU egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye. 705 képviselő alkotja, akiket az uniós polgárok választottak meg. A Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia az éves uniós költségvetést és közösen fogadják el az uniós jogszabályokat is. A Parlament egyben a politikai viták színtere is.

Európai Parlament: Strasbourg
Horváth Zsolt

Hogyan történik a szavazás?

Június 6-9-én az Európai Parlament tagjaira szavazunk. A választás 4 napig tart, van, ahol már 6-án lezajlik (Hollandia), van, ahol csak vasárnap (Franciaország, Magyarország stb.).

Az Európai Parlament képviselőt ötévente választják, legutoljára 2019 májusában volt EP-szavazás.

2024 júniusában összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, tehát 15-tel többet, mint az előző választásokon. Magyarországon 21 európai parlamenti képviselőt választanak majd, ugyanannyit, mint korábban. (A jelenlegi magyar képviselők névsora és párthovatartozása itt található.)

Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó minden EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője. Az európai parlamenti képviselők minimális száma bármely országból hat, a maximális száma pedig 96.
Józing Antal

Gyakorlatilag minden ország egy választókerületnek számít, ahol listákra lehet voksolni. A szavazatokat az eredmények alapján elosztják az induló pártok között.

A választásokon a nemzeti politikai pártok indulnak, de miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. A nemzeti pártok többsége egy európai képviselőcsoport tagja.

Az Európai Parlament összetétele

A képviselőcsoportok tagjai, nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek.

Képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.

Az Európai Parlamentben jelenleg 7 képviselőcsoport működik.

  • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport (EPP)
  • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S & D)
  • Renew Europe Group (Renew)
  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek/ESS)
  • Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR)
  • Identitás és Demokrácia (ID)
  • Baloldal az Európai Parlamentben (Baloldal)
  • A Fidesz képviselői (14) jelenleg nem tartoznak egyetlen képviselőcsoporthoz sem. A szocialista csoportban 5, a Renew-ban 2, az EPP-ben egy (KDNP-s) magyar képviselő ül.

    Az Európai Parlament összetétele jelenleg így néz ki:

    Józing Antal

    A három legnagyobb politikai csoport (Néppárt, szocialisták, Renew) általában megtalálja a közös nevezőt és a szavazásoknál magabiztos többséget alkot.

    A legújabb előrejelzések szerint a Néppárt jó eséllyel megőrzi vezető helyét és másodikként a szocialisták futnak be.

    A Renew harmadik helye már egyáltalán nem biztos, mert a két jobboldali csoport (ECR/ID) is beérte, de ebből még nagy következtetést nem érdemes levonni két hónappal a választás előtt.

    Ugyanilyen óvatosan kell bánni a magyar pártok esélylatolgatásainál is.

    Március végén a felmérések úgy számoltak, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk összesen 12 képviselőt küld a független csoportba, a DK négyet a szocialistákhoz, a KDNP kettőt az EPP-be, a Kétfarkú Kutyapárt egyet a zöldekhez, a Momentum egyet a Renew-ba, a Vona Gábor-féle Második Reformkor egyet, de még nem lehet tudni, melyik csoportba.

    Egyelőre még találgatni sem érdemes, hogy Magyar Péter üstökösszerű felbukkanása hogyan érinti a magyar pártok EP-képviseleti esélyeit.

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Közélet