Miközben a kormány arra készül, hogy elfoglalja Brüsszelt, a magyarok az uniós átlagnál is jobban szeretik az Európai Uniót, amit az egyszerűség kedvéért azonosít a propaganda Belgium fővárosával.
Az Eurobarométer ma tette közzé legfrissebb felmérése szerint
a magyarok nagy többsége, 77 százaléka szerint az országnak előnyére vált az uniós tagság,
míg az európai átlag 71 százalék. Ebben a kérdésben a litvánok vezetik a mezőnyt 91 százalékos elégedettséggel, és a bolgárok zárják a sort 52 százalékossal.
Az kérdés viszont, hogy mennyire pozitív képet mutat magáról az EU, jobban megosztja a válaszadókat. Az EU-t a portugálok látják a legpozitívabban (69 százalék), míg a csehek a legkevésbé (33 százalék). A magyarok 61 százaléka szerint az EU-tagság jó dolog, és az európaiak 60 százaléka ugyanezen a véleményen van.
Az EU válsághelyzetekre adott válaszai már nem ennyire népszerűek. A leginkább kielégítőnek a Covid-19 járvány kezelését tartják, míg a migrációs politikával elégedettek a legkevésbé. Ez utóbbi a magyaroknak sem tetszik, mindössze 28 százalékuk ítélte megfelelőnek.
A 26 tagállam lakóinak többsége derűlátó az EU jövőjével kapcsolatban, az egyetlen Franciaország kivételével, ahol a válaszadók 52 százaléka pesszimistán tekint a közösségre.
Az Eurobarométer arra is rákérdezett, hogy a polgárok hogyan értékelik életszínvonaluk változását az elmúlt öt évben. A magyarok 60, az európaiak 49 százaléka azt válaszolta, hogy nem változott, 37, illetve 45 százaléka pedig azt, hogy csökkent, emelkedést mindössze 3, illetve 6 százalék jelölt meg.
A magyaroknak jóval nagyobb problémái voltak a számlák kifizetésével, mint az európai átlagnak, 81 százalékuk számolt be róla, hogy az elmúlt 12 hónapban pénzügyi gondjai voltak a hó végén, míg az európaiak 63 százaléka szembesült ezzel.
A demokrácia működésével átlagban 56 százalék elégedett a saját országában, a magyarok esetében viszont csak 47 százalék ez az arány, vagyis Magyarországon többen vannak azok, akik nem elégedettek a demokráciával.
A közvélemény-kutatásban február eleje és március eleje között a 27 uniós tagállam több mint 26 ezer, 15 éven felüli európai polgárát kérdezték meg, ebből Magyarországon 1019-et.
