Egy hete tart az orosz-ukrán háború, és éjjel is zajlott a II. Világháború utáni legsúlyosabb konfliktus Európában. A Telex pontokba szedte a legfrissebb eseményeket.
• Éjjel fél kettő körül legalább négy nagy robbanás rázta meg Kijevet. A hírek szerint két erős robbanás történt a város központjában, majd további kettő egy metróállomás közelében. A CBS helyszínen lévő újságírója épp akkor fejezte be a bejelentkezését, amikor mögötte villámlás szerűen kivilágosodott a város látképe. Egyelőre nem ismertek részletek a károkról.
• Nagyon úgy tűnik, hogy Herszon orosz irányítás alá került. A dél-ukrajnai, nagyjából 300 ezer lakosú város lehet az orosz hadsereg első nagy háborús sikere. Igor Kolihajev polgármester Facebook-bejegyzése szerint az orosz hadsereg helyi idő szerint este 8 és reggel 6 között kijárási tilalmat vezetett be, az autók csak nagyon lassan közlekedhetnek, a lakosság pedig maximum kétfős csoportokban közlekedhet az utcán.
• Szerda éjjel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új videóüzenetben szólt az ukrán néphez. Ebben további ellenállásra biztatta az ország polgárait „Olyan nemzet vagyunk, ami egy hét alatt meghiúsította az ellenség terveit. Megállítottuk őket” – fogalmazott. A megszállókat „összezavart gyerekeknek” nevezte, akiket moszkvai vezetőik kihasználtak.
• Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint legalább 227 civil halt meg a háború első öt napjában, de a szervezet szerint a valós számok magasabbak lehetnek.
• AZ ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint pedig a menekültek száma egy hét alatt elérte az egymilliót.
• A fontos hitelminősítő intézetek több kategóriával lejjebb sorolták Oroszországot. Előbb a Fitch leminősítéséről érkezett hír, BBB-ből B-be sorolta az országot. Nem sokkal ezután a Moody's közleménye is befutott arról, hogy Baa3 helyett B3 lesz Oroszország új osztályzata. Mindkét leminősítéssel egy befektetési szempontból pozitív kategóriából egy magasan spekulatív pikszisbe került Oroszország. Mindkét intézet azzal indokolta a lépést, hogy a háborús agresszióra válaszul adott nyugati szankciók bizonytalanná teszik az oroszországi befektetések helyzetét.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bejelentette, hogy hivatalosan is vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország követett-e el háborús bűncselekményeket az ukrán inváziója során. Szerda estére összesen 39 partnerország, köztük Magyarország is jelezte, hogy szerinte történtek háborús bűnök Ukrajnában.
• Ugyan Oroszország különleges katonai műveveletnek nevezi hivatalosan azt, ami jelenleg Ukrajnában történik, pénteken mégis arról dönthet az ország, hogy hadiállapotot vezet be. Az orosz parlament arról is szavaz majd, hogy életbe léptessenek-e egy törvényt, aminek értelmében 15 év börtönbüntetésre ítélhető az, aki dezinformációt terjeszt az orosz hadtestekről katonai konfliktusok idején.
• Nem tartja meg a Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéta e hétre tervezett tesztjét az Egyesült Államok, hogy bemutassa Moszkvának, milyen egy atomhatalom felelős viselkedése, mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Azt is megerősítette, hogy továbbra is szállítanak amerikai és szövetséges fegyvereket az ukránoknak.
• A kultúra világa tovább tiltakozik a maga lehetőségeivel: a Netflix felfüggeszti összes oroszországi projektjét, a legnagyobb koncertszervező cég pedig megszakít minden kapcsolatot az oroszokkal.
• Miközben az orosz erők egyre inkább körbeveszik az ukrán fővárost, az egyik kijevi kórház bombabiztos pincéjében több terhes nő is arra vár, hogy világra hozza kisbabáját.
• Múlt héten végigfutott a sajtón, hogy egy Kijev közelében található repülőtéren több napig tartó harcokban megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, a teherszállító An-225 Mrija. Egy légügyi szakportál most viszont egy műholdfelvétel alapján arról írt, hogy lehetséges, hogy a repülőgép nem szenvedett komoly károkat és menthető.
