Hollán Ernő (1824 - 1890) szombathelyi születésű hadmérnök, tábornok, államtitkár, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke volt. Szombathelyen már utca őrzi a nevét, pénteken délután pedig felavatták Veres Gábor szobrászművész alkotását, Hollán Ernő bronz mellszobrát.
A szombathelyiek többsége nem sokat tud Hollán Ernőről, maximum a róla elnevezett utcát ismeri. Születésének kétszázadik évfordulóját, pontosabban a 2024-es évet ezért is nyilvánították Hollán Ernő emlékévnek, mégpedig a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezésére.
Amihez csatlakozott Szombathely városa, Vas Vármegye Közgyűlése, a Vas Vármegyei Építész Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia Vas Vármegyei Tudományos Testülete és a Vasi Múzeumbarát Egylet is. Az emlékév januárban szakmai konferenciával 
Ön talán tudja, hol van a Hollán Ernő utca Szombathelyen. De azt is, ki volt Hollán Ernő? 2024. January 12. 17:25 indult, és a pénteki szobor- és emlékparkavatással zárult.
Az ünnepségen mintegy negyvenen vettek részt, köztük a partnerszervezetek, a városi és a megyei önkormányzat vezetői. Megjelent Hende Csaba is, aki nemrég tért vissza Hende Csaba visszatért 2024. November 13. 14:33 betegsége után. Felszólalt Nádor István építőmérnök, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke, Majtényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke, Nemény András Szombathely polgármestere.
A műsorban fellépett Ujhelyi Péter, Lővey Márk és László Zsombor, a Savaria Szimfonikus Zenekar trombitaművészei, Korponay Zsófi énekes, beszédet mondott Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház színművésze, Tóthné Temesi Kinga mérnök, alelnök, aki felolvasta a festőművész Hollán Ernő leszármazottjának erre az alkalomra írt levelét.
Hollán Ernő
„Kislődi Hollán György Ernő János 1824. január 13-án született Szombathelyen. Életműve szinte polihisztori ívet mutat. Hazánk közéletében akadémikusként, államtitkárként, főrendiházi tagként, valóságos belső titkos tanácsosként, Széchenyi István és Deák Ferenc bizalmasaként volt meghatározó személyiség.
A bécsi Theresianum Katonai Akadémián tanultakat az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc honvédő hadmérnökeként, altábornagyként hasznosította hazája javára. A tudós embert a „Taglalati (analytikus) mértan” című munkája alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Egyetemi oktató volt, a műszaki tudományok, s az azokat művelő mérnökök elismerése érdekében megalapította a mai mérnök és építész kamarák elődjét, a Magyar Mérnök- és Építész Egyletet, melynek első elnöke is volt.
Gyakorlati irányító munkájában letette Magyarország vasútfejlesztésének alapjait, meghatározta a fő fejlesztési irányokat. A mezőgazdaság fejlődését jelentősen segítette a talajok művelhetőségét jelentősen javító meliorációs vízgazdálkodási rendszer kidolgozásával.
Hollán Ernőt munkássága hazánk, megyénk és városunk kiemelkedő személyiségévé tette, akinek tevékenysége máig ható eredményeket hozott tágabb és szűkebb pátriánk fejlődésében.” (Vas Vármegyei Mérnöki Kamara)
