Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Magyarországon sem csak a nőknek van szüksége a nemek közti egyenlőségre

Dr. Darabos Enikő, egyetemi oktató szerint nagyon erős félelmek vannak amögött, hogy a közvélemény ennyire elzárkózik a feminizmustól és a társadalmi nemek szaktól.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

2013. márciusában egy nőt elkábított volt barátja és nemiszervét leöntötte lúggal, majd magára hagyta telefon nélkül, hogy ne tudjon segítséget kérni. A volt barát egy orvos, egy magasrangú kormánypárti politikus rokona. Első körben úgy tűnt, hogy a bíróság eltussolja a dolgot, a vádlottat felmentik, hiába tette tönkre egy ember életét. Aztán győzött a nyilvánosság nyomása, és az orvos kilenc évet kapott. De még így is hetek kellettek ahhoz, hogy az elítélt előzetesbe kerüljön.

pixabay.com

Magyarországon évente még mindig több, mint ötven nő veszíti el életét jelenlegi vagy volt partnere keze által. Az ítélet súlyosbítása mellett tüntetők között rengeteg nőjogi szervezet is volt. Ennek ellenére, ha valaki ma Magyarországon feministának vallja magát, azt sok esetben karót nyelt fapinának nevezik. Az ELTE SEK Bölcsészettudományi Centrum egyik oktatóját, dr. Darabos Enikőt kérdeztük arról, mit is jelent a feminizmus valójában.

Szőrös lábú nők rikácsoló hangon kiabálnak a jogaikról

Hadas Miklós barátom és kollégám, a Corvinus oktatója szokta azt mondani, hogy nincs olyan hogy feminizmus, feminizmusok vannak

– magyarázza Darabos Enikő. Mindenféle szempontú feminizmusok működhetnek, például történeti, kritikai feminizmusok. Mint mondja, nem véletlen, hogy az ELTE elindítja a társadalmi nemek mesterszakot, amit a közvélemény nagy része negatívan fogadott.

Az a szak tulajdonképpen pont a társadalmi szerepfelfogásokat, előírásokat és előítéleteket értelmezi. Van, aki a gazdasági vonatkozásait tanulmányozza, például, hogy a munkaerőpiacon mennyire érvényesülnek a nemi egyenjogúság szempontjai. Van, aki a nyelvészeti szempontokat vizsgálja, hogy a társadalmi nemi szerepek hogyan jelennek meg a nyelvhasználatban. Tehát ez egy nagyon kiterjedt vizsgálódás, és én azt látom, hogy minden társadalom, ami egy kicsit haladóbb szellemiségű próbál lenni, teret is ad ezeknek a témáknak, mert általuk önmagunkra lesz nagyobb rálátásunk.

Donald Trump beiktatása után nők ezrei tüntettek világszerte
Ismeretlen

A szakot a kormány politikusai közül is sokan támadták, nem értették, mi szükség erre.

Nagyon sajnálatos, hogy ezt úgy értelmezik, hogy nemi semlegességre nevelnénk a gyerekeinket. Emögött nyilván erős félelmek és szorongások torlódnak fel, amit pontosan ilyen fajta kutatásoknak kéne tisztázniuk!

Dr. Darabos Enikő szerint hiba volna azt gondolni, hogy ez a kar csak úgy, a semmiből született meg.

A kétezres évek elejétől Magyarországon vannak ilyen kutatócsoportok. Mikor a 2000-es évek elején a Szegedi Tudományegyetemen dolgoztam, akkor kezdett kiépülni az ilyen irányú kutatás, azóta is aktívak az ottani kutatók konferenciaszervezésben és a kérdés közéleti népszerűsítésében is.

Arra a kérdésre, hogy köznapi értelemben mit jelent a feminizmus, nevetve csak annyit felelt, hogy szőrös lábú nők rikácsoló hangon kiabálnak a jogaikról.

Valóban lett ennek egy nagyon pejoratív tartalma, amit valószínűleg mindennapi megmondóembereink hiányos műveltsége is gerjeszt.

A cél még mindig az egyenlőség

A társadalmi nemek mesterszak tehát elősegíthetné a nemek közti egyenlőséget, amiről szeretjük azt gondolni, már rég megvalósult – holott mindkét nemet érik még megkülönböztetések.

Nádas Péter a Párhuzamos történetekben nagyon szépen ír arról, hogy tulajdonképpen a férfi társadalmi szerepét erősen befolyásolja valamiféle csordaszellem. Ha részévé akarsz válni bizonyos férficsoportoknak, izmosnak kell lenned, macsónak kell lenned, sörivónak kell lenned, mit tudom én, milyennek kell lenned, ami bizonyos férfiak számára tehertétel, mert nem ilyen az alkatuk, nem ezt szeretnék, nem esik nekik jól, de a társadalom velük szemben ezt az elvárást támasztja.

pixabay.com

Mint mondja, a társadalmi nemek tudománya nemcsak a nők társadalmi elnyomottságát vizsgálja, hanem azt is, hogy a férfiaknak hogyan kell mindennap bizonyítaniuk a férfiasságukat.

A férfiak nem sírnak - ez egy íratlan szabály a férfiak számára a társadalomban. Nem férfias az, ha sírsz, mert buzi vagy és anyámasszony katonája. Az én anyukám sokszor mondogatta például a fiamnak, hogy jaj, ne sírj már, a kisfiúk nem sírnak. Ki kellett harcolnom számára a sírás jogát.

Egyetemi oktatóként persze az óráin ő maga is találkozik azzal, hogy ezek a dolgok olyan mélyen el vannak ültetve a fiatalokban is, hogy azt már észre sem veszik.

Könnyedén félresöprik a problémát, á, ma már nincsenek meg ezek a különbségek. De minél több oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, annál világosabbá válik, hogy ezek jobbára tudattalan viselkedésminták, amelyek beleivódtak a férfiról és a nőről alkotott elgondolásainkba. Gondoljunk csak arra, hogy a kisfiúknak kék, a kislányoknak rózsaszín plédet veszünk. És ha egy kisfiúnak a piros a kedvenc színe, akkor már könnyen megkaphatja, hogy fúj, milyen lányos.

Jól látszik az is, hogy sokszor a férfiak számára is stresszes lehet az elvárt szerep. Mint ahogy az is fárasztó, amikor előkerül a „női princípium”.

Ezek a sémák a lovagi kultúrában gyökereznek. Az imádott nő alakját, az elérhetetlen női eszményképet szerelmi szenvedélyében az epekedő lovag úgy formálta kényére-kedvére, ahogy éppen akarta. Emellett persze – miként irodalmi szövegeink is jelzik – legalább ilyen hangsúlyosan hat a bűnös nő, a kurva sztereotip figurája is. Ahogy mindannyian küzdünk a „jó anya” szerepére vonatkozó társadalmi elvárásokkal. A társadalmi nemek tudománya ezeket a sztereotípiákat vizsgálja különböző szövegkörnyezetben, és ezzel megpróbálja bennünk tudatosítani, mikor homályosítják el éleslátásunkat ezek a klisék.

Mint mondja, ő maga is nagyon tudja becsülni azokat a nőket, akik képesek kimondani, hogy szükségük van arra, hogy visszatérjenek a munkájukhoz, mert az anyaság örömei mellett szükségük van a sikerélményre, a felnőttek közti kommunikációra.

Amikor egy nő szül, akkor anyatigrissé válik. Kikapcsolódik mindenféle társas funkció, teljesen igénybe vesz az a gyönyörűség, amit a karjaidban tartasz, és a másokkal való kommunikációd is beszűkül. De idővel még a legelhivatottabb anyatigrisben is jelentkezik a szociális lét utáni igény. Nézzük csak meg azokat az anyákat, akik tavasszal kilépnek babakocsiba rejtett gyerekükkel a napra, és szinte azonnal ott a fülükön a telefon, hogy barátnőikkel, édesanyjukkal átbeszéljék a dolgokat. A nő anya, feleség, testvér, sógorasszony, szomszédasszony, főnök, beosztott stb., de mindenekelőtt és alapvetően ember. Akárcsak egy férfi.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Kapcsolódó cikkeink

A lúggal csonkító orvos riportjával elérte a mocsár alját a köztévé

Legyél keresztény, öt gyermekes, egy kormánypárti politikus rokona, és máris a nagy nyilvánosság előtt magyarázkodhatsz.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés
Hirdetés
Tovább az oldalra