Filmajánló a hétvégére

Vígjáték

Eszeveszett mesék (Wild Tales), 2014

A filmben egymástól teljesen független, 10-20 perces kisfilmek kaptak helyet, amik között az egyetlen laza kapcsolat, hogy mindegyikben valamilyen banális, hétköznapi dolog forgatja fel gyökerestül az eseményeket, a szereplők pedig elveszítik a kontrollt. A rendező kicsit fekete, karcos humora az összes történetet átszövi, legyen szó egy, véletlenül tilosban parkoló bombaszakértőről, egy üzletember és egy melós harcáról az autópályán egy előzés miatt, vagy egy esküvő bonyodalmairól.

Nyilván nem az összes történet egyformán maradandó, de mindenért kárpótol a végig szenzációs zene, a színészi játék, és az események hétköznapi szürrealitásából fakadó humor. Na meg persze a film lezárása.

Dráma

A film egy neves sebész (Colin Farrell) és egy tinédzser fiú (Barry Keoghan) különös kapcsolatát mutatja be, ami hamar rátelepszik az orvos családi életére. Hamarosan megmagyarázhatatlan, átokszerű jelenségek kezdik sújtani a családot, amihez egyre inkább úgy tűnik, hogy a fiúnak is köze van. De hogy miért kell vezekelnie a családnak, és végül kinek kell megfizetnie a szörnyű árat, azt már nem árulom el.

Az Egy szent szarvas meggyilkolása a filmes körökben egyre felkapottabb Yorgos Lanthimos talán legjobb filmje abból a korszakból, amikor a görög rendező még valóban a rendezéssel volt elfoglalva, nem pedig az öncélú allegóriákba csomagolt semmitmondással. A film rendezése remek, a színészi játék egészen pazar, még a kisebb szerepekben is olyan színészeket találunk, mint Nicole Kidman. Így kell ókori görög drámát adaptálni.

Romantikus

Gondolkodtál már azon, hogy mi lett volna, ha? A Mr. Nobody erre keresi a választ. Nemo (Jared Leto) élte minden komolyabb döntésénél több irányba indul el, mi pedig megnézhetjük, hogyan alakulnak Nemo életei a különböző döntései nyomán. Egy dolog azonban az összes életében közös: A szerelem, és a szerelem iránti vágy.

A Mr. Nobody-n lehet vitatkozni, hogy jó sci-fi-e, jó-e a történet, vagy hogy van-e mélyebb üzenete a filmnek. Egy azonban vitathatatlan. A film romantikus szála szenzációs. Mély, szívfacsaró, emlékezetes és megindító. Mindezekre pedig csak rátesz a film remekül összeválogatott, varázslatos zenei anyaga.

Sajnos nem találtam magyar nyelvű előzetest, de a film több helyen is elérhető magyar felirattal, még YouTube-on is fent van.

Sci-Fi

Mitől ember az ember? Az emberi gondolkodásától? A megjelenésétől? A génjeitől? Az érzéseitől? Esetleg ez mind kell hozzá? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Alex Garland rendező az Ex Machina című filmjében. A történetben egy programozó teszteli egy Ava nevű mesterséges intelligenciát, hogy az van-e elég fejlett emberi beszélgetések lebonyolításához. Ava vélhetően átmegy a Turing-teszten, a programozó ugyanis fokozatosan beleszeret a “nőbe.”

Az Ex Machina egy kitűnő, kamaradrámába ágyazott Sci-Fi. Feszült és izgalmas, sokat lehet, és ha ránézünk a ChatGPT-re, sokat is érdemes gondolkodni rajta. Garland egyik legjobb filmje.

Horror

Egy dán kisgyermekes pár az olasz nyaralás alatt megismerkedik egy holland kisgyermekes családdal. A gyerekek látszólag jól kijönnek és a felnőttek is tudnak miről beszélni, így a holland pár meghívja a dánokat Hollandiába egy hétvégére. Hamar kiderül azonban, hogy az elsőre kedves holland család nem igazán figyel a vendégeik igényeire, sőt, mintha direkt kényelmetlen helyzetbe akarnák hozni őket. És talán nem is az érzéketlenségük a legszörnyűbb titok, amit őriznek.

A látogatás egy rendkívül nyomasztó film. A rendező mindent elkövet, hogy a néző éppen annyira kényelmetlenül érezze magát, mint a vendégek. Nem mondanám a szó klasszikus értelmében ijesztőnek, de határozottan képes terrorban tartani a nézőt, ami miatt a film sokáig velem maradt a stáblista után is.

Bónusz: magyar film

Kút, 2016

Sokszor hangoztatott közhely, hogy a rendszerváltás után már nem is készült jó magyar film. Hát ez nagyon nincs így. Emiatt úgy döntöttem, bónuszként hétről-hétre ajánlok egyet.

Az első a sorban a Kút című 2016-os dráma. Egy fiatal férfi, Laci (Jankovics Péter) apjához szegődik egy, a semmi közepén álló benzinkútra az osztrák határ mentén. Hamar kiderül, hogy a benzinkút egy svájci-magyar prostitúciós-hálózat utolsó magyarországi megállója. A furgon meg is érkezik, azonban a pihenő alatt a patkányok szétrágják a motort, így nem tud továbbhaladni. Az egyre feszültebb hangulatban pedig lassan világosabbá válik, hogy nem a patkányok a valódi okai a kényszerpihenőnek.

A Kút talán az Aljas Nyolcas című Tarantino filmre hasonlít a legjobban. Izolált környezet, titkolózó, bizalmatlan karakterek, pattanásig feszült légkör. Csak egy, a szó legpozitívabb értelmében magyaros légkörben. A film elképesztően autentikus, a színészek remekek, a narratíva zseniális, a film vége pedig kivált a nézőből egy olyan üresség-érzetet, amire csak a legjobb filmek képesek.