Inotai András közgazdász szerint az uniós támogatásokon felhizlalt vállalkozói réteg alkalmatlan a fejlődésre. Véleménye Szombathelyre fokozottan érvényes.
Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója interjút adott a Népszavának, többek között arról, hogy Magyarország elveszített egy évtizedet, és a magyar gazdaságnak nem sikerült alkalmazkodnia a változó világhoz.
A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!
A közgazdász legfontosabb megállapításai:
Súlyos hiba volt az ezredforduló után ennyire egyoldalúan az autógyártásra és annak beszállítói hálózatára építeni a magyar gazdaság növekedését.
Ugyanis az autóeladások lassulnak, az autóipar technológiai fordulatot él meg, a kereslet mértéke is lassul, egyre több fiatal mond le az autóvásárlásról.
Súlyos hiba csak az autóiparra koncentrálni
Bonyhádi Zoltán
Nincs másik innovatív és versenyképes, vagy azzá tehető ágazat Magyarországon, ezért nem jött létre több lábon álló termelési szerkezet, ami például az autóiparban felszabaduló képzett munkaerőt fel tudná szívni, vagy fékezni tudná a kivándorlást.
A kis- és közepes vállalkozások sem alkalmasak a fölöslegessé váló munkavállalók alkalmazására az elmúlt évek durva gazdaság-, társadalom- és oktatáspolitikai hibái miatt
, mert jó részük versenyképtelen, túlélésre játszik, vegetál.
A mesterségesen létrehozott új vállalkozói
rétegnek fogalma sincs a versenyképességről, az etikus, ugyanakkor gazdaságos vállalkozás mibenlétéről. Normális országokban – már csak a gazdaság önvédelmi képességének megőrzése miatt is – nem fordulhat elő, hogy ugyanaz a személy, aki meghatározó tulajdonos egy bankban, a saját pénzintézetéből folyamatosan hitelezze saját, egyébként versenyképtelen cégeit, beruházásait.
Ez a járadékon hizlalt réteg alkalmatlan a fenntartható és versenyképességre épülő fejlődést biztosítani.
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
Az is probléma, hogy a munkaerő hazai mobilitását erőteljesen fékezi a lakáspolitika, mert egyetlen kormányzat sem fordított figyelmet bérlakás-építési programokra, jószerivel csak az ingatlan tulajdonszerzést támogatták, és ez történik ma is.
Alapvetően elhibázott, hogy a gazdaságpolitika döntően a multikra és az ingatlanpiacra építi a növekedést, ami egyre kevésbé fenntartható. Ha kipukkad az ingatlanpiac, annak drámai következményei lesznek.
A túlnyomórészt uniós forrásokra építhető és történelmi távlatban is páratlan modernizációs eséllyel az elmúlt közel egy évtized nem tudott élni. Ennek a hosszú távú következményei már most egyre világosabban kezdenek láthatóvá és érezhetővé válni.
Szombathelyre is érvényesek Inota András észrevételei
Való igaz, hogy Szombathelyen több nagyobb cég van, de alapvetően az autóipar dominál itt is.
A nagy cégek többsége az olcsó, betanított munkaerőt igényli
Az állami, önkormányzati és uniós pénzek nagy része látványberuházásokra megy, betonba öntik
Nincs gazdasági terv a helyi kis- és középvállalkozások erősítésére
Elmaradtak a helyi és régiós gazdaságfejlesztési programok
Az állami és önkormányzati beruházásokhoz a NER-közeli cégek jutnak hozzá, és ezt felülről irányítják. Már Szombathelyen is Mészáros Lőrinc a legnagyobb vállalkozó
Szombathelynek nincs bérlakásprogramja, miközben több száz önkormányzati bérlakás áll üresen felújítás híján
A városból elvándorolnak a képzett, nyelveket beszélő fiatalok
A multik olcsó munkaerőre vonatkozó igényeit ukrán és romániai munkavállalók betelepítésével oldják meg, akik letörik a béreket és felnyomják az albérletárakat
