Georg Brenner, Gerlingen város polgármestere nem vette át barátjától, Mich Józseftől, Tata polgármesterétől azt az állami kitüntetést, amit a magyar és német jó viszony ápolásáért végzett munkája miatt kiérdemelt. Három hétig gondolkodott, mert jó viszonyban, mondhatnánk baráti viszonyban voltak a magyar polgármesterrel, és őt nem akarta megsérteni, de. És most idézem őt: a magyar politika eltávolodott az Európai Uniótól és a demokratikus alapjogoktól.
Sajnálja az egészet, hogy lelkiismerete szerint így kellett döntenie, de abban bízik, a barátság sokat kibír, nem veszíti el Mich Józsefet.
Hát, ahogy én ilyen messziről látom, a legrosszabb megtörtént, mert Tata polgármestere az első körben bedobta a törülközőt a lojális narancsszínű sarokból. A barátság témáját nem is feszegette, csak azt, hogy Brenner magatartása hibás, az érvelése is. Sőt, ha már őszintén ennyire lojális az Európa Házzal szemben vívott magyar szabadságharccal, meg is jegyezte Brennernek, hogy „Magyarországot Európa egy kicsi, de hangos része nagyon félreérti", majd hozzátette, hogy meglátása szerint az ügy gondosan felépített támadás a magyar demokrácia ellen.
Ezen utolsó mondata a marcipáncsók a lojalitás dobostortáján, de erről kicsit később. Először is vessük tekintetünket Európa azon részére, amely kicsi és hangos. Gondolom, nincs akkora maszlagkészlete Tata polgármesterének, hogy a kicsi, de hangos alatt Gerlingen békés városát érti, mert modortalanság lenne ez a fegyelmezett, adófizető német polgárokkal szemben. Gondolom én, hogy Gerlingen kivételével gondol egész Európára, aminek kicsi és hangos része Brüsszelben van. Ráadásul igazi mini állam szívében, elismerem, de szerencsétlen dolognak tartom, ha egy olyan ország kicsiz le bármit is, ami területének két harmadrészét elvesztette a történelem során. Azért mégis maradtak e hazában kétharmad annyian, hogy magukat nagy Magyarország polgárainak képzelik, látom az autójukra ragasztott címkéből.
Akkor nincsen más, mint az Európai Parlament, a lakonikus tatai polgármester nem gondolhatott másra.
Kifújom a füstöt a tüdőmből, és azon tűnődöm, miképpen lehetne vele megértetni, hogy a demokrácia képviseleti rendszerében a kicsi lehet nagyon sok is. Ilyen a reprezentáció, egy képvisel milliókat. Tehát ha lát öt belga öltönyös fickót, akkor lehetséges, hogy mögöttük ötmillióan állnak. Ja, most jut eszembe, azonnal megérti, ha magyar példát hozok. Mondjuk Viktort, aki az egész országot magához ölelte, pedig csak a szavazók alig több mint a fele ment el szavazni, igaz, annak kétharmada protest-szavazóként, rá. No, ezért van kormányon. Kicsi ember, de hangos, főleg, ha Magyarországot megtámadják az idegenek.
Itt vagyunk a lényegnél. Nem gondolom én azt Mich Józsefről, hogy magától mondja, amit mond. Már rég eldőlt a hatalom terepasztalán, hogy összekötik a kommunisták elleni belharcot az Európa Házzal vívott külhoni kalandozásokkal. A kormány által pénzelt tévék, rádiók, újságok, netes portálok szisztematikusan ráálltak a magyarokat érő kritikák elhárítására. Főleg a morális felháborodás, a sértődés kikényszerítése a cél.
Báncsák a magyart!
Nem is csinálja rosszul a média a hergelést, igaz, ez a dolguk. A politika túlélőshow-jában ők a nafta.Talán már az is ciki, ha bevallom, én az egybesült Európa polgára szeretnék lenni, és jobban örülnék neki, ha nem védene meg Viktor. Ha már az út szélén senkit nem hagyott, csak engem. Természetesen, az eszükbe se jutott, hogy engem nem támadtak meg, sőt. Én nem azonosítom a magyarságot Orbán-Simicska duóval, ahogyan a kereszténységet sem a KDNP-vel. Ahogyan Brenner is tudott különbséget tenni Tata polgármestere, és az országot képviselő miniszterelnök között. Kár volt érte.
Tudom, hogy a hét most kezdődik, de én beszavazom a hét hülyeségének Mich József azon véleményét, miszerint gondosan felépített támadásról van szó. Hogy csinálták azok a gonosz németek? Beépítettek egy embert a tatai polgármester hivatalába, egyet a magyar miniszterelnöki irodába, és még ki tudja, hogy hány kémet? Akik aztán elérték, hogy a magyar állam tüntesse ki Brennert. Szegény magyarok, besétáltak a csapdába, és akkor aztán lecsapott a magyar demokráciára Brenner egy jókora nemmel. Hú, igazi német precizitás.
Egy biztos. A félszemű lehet király a vakok között. De attól, hogy állami támogatással ostoba is lesz valaki, még nem biztos, hogy megjön a józan esze is. Gondolom, ez annyira bonyolult gondolat magyar nyelven, hogy nem tűnik a magyar demokrácia megtámadásának. A barátságért meg kár volt. Nincs az a kétharmad, amely helyre tudná állítani állami garanciával.
