Gyűlnek az aláírások a 30 kilométer/óra városi sebességkorlátozásért

Az ENSZ indította el a kezdeményezést, és már jövőre döntés születhet az ügyben.

A közelmúltban több hazai média is megemlítette, hogy az európai mobilitási hét kapcsán kampányt indított az ENSZ „Streets for life” (Utcák az életért) címmel.

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!
Támogatom

A kampánynak külön honlapja van, ahol gyűjtik az aláírásokat, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a lakott területeken való általános sebességcsökkentésért.

A szervezet azt szeretné, hogy a városok és falvak utcáin, ahol „emberek élnek, sétálnak és játszanak” 30 kilométer/óra legyen a maximális sebesség, ennyi legyen az új norma a mostani 50-60 kilométer/óra helyett.

Szombathelyi csúcsforgalom - Azt mondják, a 30 kilométer bevezetésével nem lesz lassabb a forgalom
Mészáros D. Zsolt

Azt mondják, az alacsony sebesség nemcsak biztonságosabb, de egyben ösztönzi a gyaloglást és a kerékpár használatot, így az egészségesebb, környezetbarát életformát, az ilyen utcák élhetőbbé, barátságosabbé teszik a településeket.

Lapunk megkereste az ENSZ-t, ahonnan (a WHO-tól) meg is érkeztek a válaszok.

Ezek szerint időközben – a több ezer magánember mellett – számos cégvezető, magas rangú politikus és polgármester (többek között a párizsi is) csatlakozott a kampányhoz.

A következő nagyobb esemény egy nagyszabású online konferencia lesz a WHO szervezésében október 28-án, ami az utak biztonságával, és azon belül a sebesség kérdésével foglalkoznak majd.

„A kampánynak már most látszik a hatása bizonyos városokban, sőt egész országokban” – közölte lapunkkal a WHO, konkrétan megnevezve Spanyolországot és Walest.

Kérdés persze, hogy beratanák-e az autósok az új szabályt
Mészáros D. Zsolt

Magyarországon a Levegő Munkacsoport az egyik legnagyobb támogatója az ügynek.

Az oldalukon magyarul lehet olvasni a 30 kilométeres sebességkorlátozás előnyeiről és hátrányairól, és itt találtunk néhány korábbi európai példát az alkalmazásra.

  • 1985 és 1997 között Hollandiában a már meglévő városi utak 10-15 százalékán bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást, az éppen kialakuló városrészekben pedig minden esetben ezt a szabályozást alkalmazták. Ezeken az utcákon fekvőrendőrökkel, útszűkületekkel és kisebb körforgalmakkal is késztették a gépkocsivezetőket a szabály betartására. 1997 után még inkább felgyorsult a 30 km/órás sebességkorlátozású utcák, városi övezetek kialakítása, és 2002-ben az arányuk országszerte elérte az 50 százalékot.
  • Grazban a főútvonalak kivételével minden utcában 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben.
  • Münchenben, Európa egyik leggazdagabb városában a sűrűn lakott területeken szintén már hosszú ideje érvényben van ez az egyszerű forgalomcsillapítási módszer.
  • A budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya már a kilencvenes évek végén részletes tervet dolgozott ki a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetésére egyes sűrűn lakott negyedek mellékutcáiban. Egy-egy, főutakkal határolt összefüggő területen belül javasoltak egységesen 30 km/óra a megengedett haladási sebességet, míg a környező utakon maradna az 50 – kivételes esetben a 70 – km/óra sebesség.
  • 2022-ben a világ vezetői találkoznak, hogy megvitassák az utak biztonságának a kérdését, az ENSZ mostani aláírásgyűjtése az is célja, hogy egy egységes üzenetet tudjanak letenni a döntéshozók elé.

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Hasznos