A közelmúltban több hazai média is megemlítette, hogy az európai mobilitási hét kapcsán kampányt indított az ENSZ „Streets for life” (Utcák az életért) címmel.
A kampánynak külön honlapja van, ahol gyűjtik az aláírásokat, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a lakott területeken való általános sebességcsökkentésért.
A szervezet azt szeretné, hogy a városok és falvak utcáin, ahol „emberek élnek, sétálnak és játszanak” 30 kilométer/óra legyen a maximális sebesség, ennyi legyen az új norma a mostani 50-60 kilométer/óra helyett.
Azt mondják, az alacsony sebesség nemcsak biztonságosabb, de egyben ösztönzi a gyaloglást és a kerékpár használatot, így az egészségesebb, környezetbarát életformát, az ilyen utcák élhetőbbé, barátságosabbé teszik a településeket.
Lapunk megkereste az ENSZ-t, ahonnan (a WHO-tól) meg is érkeztek a válaszok.
Ezek szerint időközben – a több ezer magánember mellett – számos cégvezető, magas rangú politikus és polgármester (többek között a párizsi is) csatlakozott a kampányhoz.
A következő nagyobb esemény egy nagyszabású online konferencia lesz a WHO szervezésében október 28-án, ami az utak biztonságával, és azon belül a sebesség kérdésével foglalkoznak majd.
„A kampánynak már most látszik a hatása bizonyos városokban, sőt egész országokban” – közölte lapunkkal a WHO, konkrétan megnevezve Spanyolországot és Walest.
Magyarországon a Levegő Munkacsoport az egyik legnagyobb támogatója az ügynek.
Az oldalukon magyarul lehet olvasni a 30 kilométeres sebességkorlátozás előnyeiről és hátrányairól, és itt találtunk néhány korábbi európai példát az alkalmazásra.
2022-ben a világ vezetői találkoznak, hogy megvitassák az utak biztonságának a kérdését, az ENSZ mostani aláírásgyűjtése az is célja, hogy egy egységes üzenetet tudjanak letenni a döntéshozók elé.