Jelentős mértékben megnövekedett, egyes országokban megduplázódott a bizottság szerint a zsidó személyek és intézmények ellen elkövetett inzultusok és támadások száma. A testület szerint a 2014-ben a Közel-Keleten felerősödött erőszakot követően nőtt meg a társadalmi feszültség, s erősödött általánosságban a zsidósággal szembeni "széleskörűen elterjedt" ellenségesség. A bizottság információi szerint a muszlim bevándorlók, főleg a fiatalok körében is erősödtek az antiszemita trendek.
Az ECRI arra is kitér, hogy egyes országokban olyan erősödő trendek tapasztalhatóak, amelyek letagadják a második világháborúban a nácikkal kollaboráló rezsimek társtettességét a holokausztban, s ezzel párhuzamosan erősödik a szimpátia a szélsőjobboldallal.
A testület az iszlámellenességgel kapcsolatban azt jegyzi meg, sok országban tetten érhető a jelenség, amely akadályozza a társadalmi integrációt és a befogadó társadalom kialakítását. A jelentés szerint a szélsőségesség és az erőszakos iszlamista szervezetek megerősödését populista politikusok manipulatívan arra használják fel, hogy a muszlimokat általában úgy állítsák be, mint akik képtelenek vagy nem hajlandóak a beilleszkedésre, s ezért biztonsági kockázatot jelentenek.
A populista politika a bizottság jelentése szerint a bevándorlásellenes közbeszédet is egyre nagyobb mértékben kihasználja,
miközben a szíriai és más konfliktusok, Ázsia és Afrika egyes részein megnövekedett bizonytalanság és szegénység miatt jelentősen megnőtt a menedékkérők száma, akik a legtöbb európai országban elégtelen ellátásban részesülnek, és a közvélemény ellenségességével találkoznak.
A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség tagjai ellen irányuló megnyilvánulásokról a bizottság vegyes képet fest. Mint fogalmaznak: egyes országokban haladás volt tapasztalható, máshol viszont továbbra is a megbélyegzés, az intolerancia és a diszkrimináció "elfogadhatatlanul magas szintjével" találkoznak.
Jelentésében az ECRI sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a gyűlöletbeszéd gyorsan terjed az interneten és a közösségi médiában is, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több európai ország csatlakozzon a kiberbűnözés elleni egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, mely büntethetővé teszi az interneten elkövetett rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásokat.
"Történelmünkből az európaiak tudhatnák, hogy a növekvő előítéletesség és a gazdasági instabilitás a katasztrófa receptje. A kormányoknak Európa-szerte határozottan be kell avatkozniuk, hogy gátat szabjanak a diszkriminációnak, előmozdítsák a megértést és a tiszteletet" - hangoztatta a jelentés közzétételével kapcsolatban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.
AZ ECRI a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács független szakértőkből álló testülete, amely kifejezetten a rasszizmus, az idegengyűlölet, az intolerancia és a diszkrimináció területét vizsgálja.
