A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a tanárbérek az elmúlt években, ez például a fegyveres testületek diplomásaihoz mérten látható különösen jól.
A fegyveres szerveknél ugyanis 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete.
Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő) – írja az elemzés nyomán a hvg.hu.
A Fidesz-kormány javaslata jelenleg az, hogy a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik meg a pedagógusok keresetét, amely akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni – a kormány az uniós pénzek megszerzéséért ezt az ígéretet tette az EU intézményei felé.
A GKI elemzése szerint az ekkora mértékű emelés már eleve lebecsüli a tanári hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékel más diplomás szakmáknál.
A GKI szerint további probléma, hogy a kormány a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni – a főiskolai és egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
"A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne." - olvasható a cikkben.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
