Hát nem tudom… lehet, most jött el az a pillanat, amikor elegánsan hátralépve be kellene ismerni, ez most nem az én darabom, magamba roskadva inkább hallgatni, mintsem a Pótkolbászról (avagy Szurrogátum Delikáteszről) bármit is írni. Ami meglehet, annak ellenére, hogy nem villanyozott fel, zseniális színpadi munka, csak nem vagyok eléggé érzékeny hozzá, vagy csak rossz passzban kapott el. A Jó pálinka stábja (a WSSZ és Junion Színház közös projektje) legújabb szombathelyi kamaratermi darálója tényleg zavarba hoz, mert nehéz bármit is mondani róla.
A fő hiba, hogy nem ismerem Hamvas Béla
Bizonyos tekintetben
című kisregényét, amiből elvileg a tölteléket gyúrták. Pedig a szerző nagy kedvencem. (A háziasszonyok azon alfajához tartozom, akik az ágyuk fölötti könyvespolcon nem Wass Alberteket vagy Kiskegyedeket, hanem Hamvas Béla köteteket tartanak. Ez van.:)Ráismerek, fel-felkapom a fejem egy-egy húzósabb gondolatsorra. Hamvas Béla azonban így ledarálva annyira tömény, hogy színpadon követhetetlen, gondolatai feldolgozhatatlan szózuhatagnak tűnnek. Nem tudom, mennyi a színpadi történetből az, ami tényleg Hamvas Béla (a mélyfilozófiai vonal biztosan), és mennyi, amit Sultz Sándor gondolt hozzá. Így aztán azt sem tudom, vajon Hamvas Bélában (megelőzve korát) rejtőzött-e ez a véres-kolbászos, Quentin Tarantinót eszembe juttató vonal, vagy csak szimplán a szombathelyieknek sikerült kikeverni a darabból ezt a szürreális gasztro-horrort.
Így aztán nem érzem, ez a mű, így előadva, valóban tisztelgés-e Hamvas Béla és életműve előtt. Extrém felfogás, miközben hús-vér kolbásztöltögetés zajlik tőlem pár lépésnyire, a fűszerek szaga megcsapja az orrom, közben bizarr irracionális fazonok szájából félig humorosan félig komolyan Hamvas Béla gondolatai peregnek. Szürreális.
Egy ideig úgy voltam vele, mint a nyomozó, próbáltam figyelni, összerakni, ki kicsoda, miről is beszél, ráhegyeztem magam a mellékszálakra is, arra például, hogy vajon ki gyújtotta fel a 21-es számú barakkot. Nagyon szerettem volna megtudni… Egy idő után aztán a kolbász-kapitány győzött bennem is, egykedvűen feladtam mindenféle értelmi megközelítést.
Az sem véletlen, hogy a szünetben tanácstalanul nézegetünk egymásra: vége van, vagy lesz még? Néhányan kabátért álltak sorba, ők már határoztak. Mi kivártunk.
Mert alapvetően nem rossz ez, a színészek például kifejezetten tetszenek. Orosz Robi világmegváltó, hazugságból építkező Antikrisztusát szeretem, újabb színfolt tőle. Végre Horváth Ákos is megmutathatja magát, remekül hozza ezt az elhízott, agyilag topa kapitányt, pedig eredendően ez a szerep nem hinném, hogy az ő karaktere. Endrődy Krisztián hercege is rendben lévő munka, ahogy kifejezetten jó Dózerként a fiatal Varga Dóra is. Miattuk maradok, mert tényleg jól játszanak, élvezem a lopott poénokat is. Ezek tartják bennem a lelkeket.
Csak az amit-tel vannak fenntartásaim… Egy dolog, hogy nem ragad magával, másrészt viszont vitathatatlanul szokatlan, ettől aztán érdekes is. Kivesézhetném, hentesbárddal ízekre lehetne szedni a színpadi karaktereket, lehetne hosszasan a történetet is mesélgetni, de aki kíváncsi rá, inkább nézze meg, mielőtt lelövöm a poént.
Polgárpukkasztó, de szerinted ez jó? – eljövet a ruhatárban ezt harsogja egy hölgy a párjának. Nem tudom – jött rá a válasz. Én sem tudom, úgyhogy hasonlóan homályos hamvasbélai mondattal válaszolok, mint amilyeneket a darabban hallhattunk:
A pácban mindenki benne van.
(Karnevál)SULTZ SÁNDOR: Pótkolbász, avagy SZURROGÁTUM DELIKÁTESZ
- játék két részben –
A mű Hamvas Béla: Bizonyos tekintetben című kisregénye szövegeit és néhány szituációját tartalmazza. Megírása tisztelgés is Hamvas Béla előtt.
A történetet és az eredeti mű szereplőit egy hajó fedélzetén kelti életre a szerző. A hajó nem tudni pontosan mióta, de már több éve egy kikötőben vesztegel. A kapitány már régen nem vágyik hosszú utakra. Hivatást is váltott, nőjével, Dömper kisasszonnyal kolbászt gyártanak. A szurrogátum, vagyis töltelék, akármiből nem lehet. A cselekmény apropója, hogy a kapitány a város piacán találkozik két régi ismerősével - Mirabellel és a Vendéggel. Ők hárman évekkel ezelőtt, egy furcsa város melletti táborban találkoztak össze, a 21-es számú barakk felgyújtásakor. A tettes sosem lett meg. A hajóra mennek, a kapitány vendégül látja a társaságot, s újra megpróbálják felderíteni az esetet.
Szereplők:
Mirabel / Orosz Róbert
Dirth / Endrődy Krisztián
Kapitány / Horváth Ákos
Vendég / Bajomi Nagy György
Dömper kisasszony / Varga Dóra
Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Madzin Attila
A rendező munkatársa: Kovács Nóra
Rendező: Koleszár Bazil Péter
Az előadás a Junion Színházzal közös produkció.