Fagyos, dermesztően hideg és sötét péntek esténk van, Szombathely járdáin itt-ott, a befagyott pocsolyákon méter hosszan lehet siklani. Öt óra táján még a Fő téri adventi vásárban langallózunk, szellősen, minden talponállóban poharazgat egy-egy társaság, tumultus nincs. Ég a városi adventi óriáskoszorú két gyertyája, Kisvakondnak öltözött télapó-segéd ugrik mellénk, szánkójából cukrot osztogat. Így a lányom: anya ez is már a fény ünnepe? Merthogy tudja, Hanukára megyünk. És a Hanuka a zsidók karácsonya? Nem, próbálom elmagyarázni, amiről magam sem sokat tudok: megállapodunk, sietünk, aztán a Zsinagógánál meglátjuk…
Bár a Hanukának és a keresztény Adventnek papíron sok köze nincs egymáshoz, mégis, így térben és időben, egyikről beesve a másikba, nem lehet nem észrevenni a szimbólumok és szertartások hasonlóságait. Itt is ott is szabadtéren ünneplünk, gyertyát gyújtunk, meleg italt és olajban sült étkeket ropogtatunk. A zsidó családok Hanukakor összegyűlnek, hogy naplementekor meggyújtsák a gyertyákat, és hogy közösen elfogyasszanak egy finom, tradicionális vacsorát - akár mint mi, keresztények.
A zsinagóga oldalában is jó páran ácsorognak, persze jóval szerényebb a köntös, mint például a Fő téri adventi gyertyagyújtáskor, a parkoló szélén csupán egy kis sátrat állítottak fel, pár sörasztallal. A forralt borhoz és teához tradicionálisan fánkot kínálnak (barack- vagy meggylekvárral). Családias a hangulat, a fánk omlós és finom.
Példás adventi (és hanukai, ha van ilyen) üzenet, hogy Lazáry Viktor szombathelyi alpolgármester és dr. Takácsné dr. Tenki Mária tanácsnokasszony nemcsak eljöttek, hanem aktív részesei is az ünnepnek azzal, hogy később az imateremben ők gyújtják meg az utolsó két hanukagyertyát. De ne szaladjunk ennyire előre.
A zsidók megúszták a világvégét
Lazáry Viktor köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy több mint egy éve annak, hogy a szombathelyi zsidóság elhatározta, nyit a város felé, és megmutatja kulturális értékeit. Elsőként kulturális központot avattak, azóta, immár másodszor, zsidó fesztivált 
Sóletet kóstoltunk – startol a szombathelyi zsidó fesztivál 2012. November 09. 19:46 is rendeztek. A város partner a nyitásban, és minden segítséget megad a helyi zsidó közösségnek. Mosolyogva jegyezte meg (utalva a Maja naptárra, és december 21-ére), a zsidó időszámítás szerint már 5773-ban járunk, tehát ők már megúszták a világvégét.
Áldások és imák hangzanak fel, ahogy a hanukai menóra gyertyái meggyúlnak. A kilencből hét, ennyi napnál tart az ünnep. Először jön az áldás a hanuka gyertyákra, azután egy a csoda emlékére, és végül az áldás, amit minden zsidó ünnep első estéjén hallani lehet: a Sehehijánu. A kántor énekel, Grünwald Zsolt pedig létrára állva a szolgagyertyával gyújtani kezd. Mi toporgunk a hidegben, és csodáljuk a szabadtéri óriás-gyertyatartó körül egyre növekvő fényt.
A kántor nem csak a szertartást vezeti, egyidejűleg a szertartás-ügyekben járatlan nem-zsidókat is lelkesen beavatja. Tőle tudjuk meg, hogy a hanuka gyertyájának, a menórának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás, vagyis a szolga kerül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg. Első nap a sámással csak egyet, második nap kettőt gyújtanak meg, utolsó este pedig mind a nyolc (a sámással együtt kilenc) fog égni.
Az imaházban a gyerekeknek bármit szabad
A gyújtás után vidám zsidó muzsika szól, lehetne táncolni, itt kint a szabadban. Aztán előkerül az ünnep hagyományos játéka, a trenderli is, a fából vagy ólomból készült pörgettyű (most óriáskocka), amelynek mind a négy oldalán egy-egy héber betű áll. Amolyan szerencsejáték, lehet vele bankot nyerni, vagy mindent veszteni. Kevés a játékos kedvű gyerek, így két kör után abbamarad. A lányom viszont boldog, mert tele a zsebe cukorral. (Játszhatjuk dióban, pénzzel is.)
A „Szombat köszöntésre” azaz a péntek esti imára is hivatalosak vagyunk, a kántor bent az imateremben, mielőtt a szertartást különböző részeit elvégzi, laikusoknak is értelmez és magyaráz. Nagy megtiszteltetés, ha gyerekek gyújthatják meg a Hanuka gyertyát. A lányom is örömmel vállalkozik a feladatra. A kántor, mielőtt a szertartás kezdetét veszi, még elmeséli nekik: a zsidó imateremben a gyerekeknek mindent szabad, futkározhatnak, beszélgethetnek, csacsoghatnak is, tényleg nincs tilalom.
Több sem kell a csajoknak, lányom az ismerős kislánnyal boldogan végigcsicseregi az imákat, rájuk szólni sem lehet (pedig csillapítanám én őket), de azonnal replikáznak: itt mindent szabad! (Hihetetlen, milyen felszabadító ereje lehet egy jól irányzott mondatnak! Később este, otthon is csak ezt meséli, a Hanuka mennyire jó, menjünk máskor is, mert ott nem kell csendben lenni, lehet játszani, és kedvesek.)
Valamikor akkor kényszerülök (már nem bírok a zsizsegő, fánkot enni akaró lányokkal) az imaházat elhagyni, amikor a kántor épp arról mesél, a keresztények gyakran panaszkodnak mennyire nehéz a tízparancsolatot betartani. Ha tudnák, hogy nekik, zsidónak ezen felül is még 613 parancsolatot kell követniük! Tessék beleolvasni… javasolja, máris könnyű lesz az élet azzal a tízzel.
Kint a téli éjszakában páran még forralt boroznak, a gyerekek csúszkálnak egyet a parkoló jégtábláin, még fánkra éhesek, de indulni kéne haza, mert holnap iskola. Anya most szombaton mit dolgozunk le? – kérdezi a lány. Fogalmam sincs, egy biztos, nem a Hanukát:)
Mit érdemes tudni a Hanukáról?
Idén - a zsidó naptárt figyelme véve - december 7-én este köszöntött be a zsidó vallás talán legismertebb ünnepe, a Hanuka - avagy a csodák nyolc napja. A hanuka szó jelentése avatás, újjászentelés, története a bibliai idők utáni korba nyúlik vissza.
Honnan ered az ünnep?
Az ünnep a Makkabeusok győztes szabadságharcának állít emléket, melyet az Izraelt elfoglaló pogány szíriai görögök felett arattak. A küzdelem i.e. 165-ben, a bálványimádással és pogány szokásokkal meggyalázott jeruzsálemi Szentély visszafoglalásával ért véget. A hagyomány szerint mindössze egy napra elegendő olyan olajat találtak a Szentélyben, amelyet a görögök nem szentségtelenítettek meg, az új, megszentelt olaj elkészítéséhez azonban nyolc napra lett volna szükség. Ám ekkor csoda történt: a cseppnyi olaj nyolc napon át égett. E csodára emlékezve gyújtjuk meg Hanuka ünnepén a nyolcágú gyertyatartót, melyet ablakok, illetve ajtók közelében szokás elhelyezni, így hirdetve Hanuka csodáját.
Mit esznek és mit játszanak Hanukakor?
A leggyakoribb hagyományos étek a látke, azaz burgonyaérmék, de a fánk is szívesen látott vendég. Hanukakor a szülők kisebb ajándékokkal örvendeztetik meg a gyerekeket és örömünnep lévén elmaradhatatlan a játék: az ünnep hagyományos játéka a trenderli, a fából vagy ólomból készült pörgettyű, melynek mind a négy oldalán egy-egy héber betű áll.
Mikor ünneplik?
Az ünnep mindig késő őszre vagy kora télre, november vége és december vége közötti időszakra esik. Évről évre változik a dátum, ugyanis a zsidó ősi kalendárium a nap és a hold ciklusait követi. 2012-ben december 8 estéjén fog kezdődni és nyolc napig tart majd, tehát december 16-ikán fejeződik be.
A látke receptje
A látkék kis burgonyaérmék, olajban sütik őket a csodás templomi olajmécses emlékére, ami nyolc napig égett a jeruzsálemi szentély felavatásakor.
Hozzávalók:
egy kiló burgonya
hagyma
kávéskanál só
evőkanál liszt
tojás
(2-3 kávéskanál zöldhagyma - nem fontos)
Hámozd meg, mosd jól meg és reszeld le egy nagyobb lyukú reszelővel a burgonyát. Jól csavard ki, hogy minél kevesebb nedvesség maradjon benne, és keverd össze a többi hozzávalókkal. Tegyél egy serpenyőbe olajat, hogy úgy félujjnyi magasan legyen benne. Ezt hevítsd fel jó forróra és a masszából rakjál bele kanalanként egyforma adagokat. Lapítsd őket szét, szép kerek érmék legyenek. Amikor egyik oldaluk megsült, fordítsd őket meg, hogy a másik oldaluk és szépen megpiruljon.
Almaszósszal, édes túróval, joghurttal, vagy tejföllel tálalják
.
(forrás: http://www.angelfire.com)
