Harminc napra Kövér László lesz az ideiglenes köztársasági elnök

Egyetlen alkalommal történt eddig hasonló a magyar demokrácia történetében.

Ahogyan tegnapi összefoglalónkban Lemondott Novák Katalin 2024. February 10. 17:36 is írtuk, amennyiben váratlanul mond le a köztársasági elnök, mások a határidők, mint amikor például lejárt az előző államfő mandátuma. Az utóbbi esetben ugyanis előre fel lehet készülni az aktusra, váratlan lemondás esetén viszont nem - írja az ahang.hu.

Persze az is elképzelhető, hogy nem azonnali hatállyal mond le az államfő, arra nem is kötelezhető, így fel lehet készülni a választásra. Maga a választás folyamata egyébként mindkét esetben ugyanaz. Ha mégis azonnali hatállyal mond le tisztségéről a köztársaság elnök, akkor valakinek ideiglenesen be kell tölteni a tisztséget. Ez pedig nem más, mint az Országgyűlés házelnöke, jelen esetben Kövér László. Így azonban az ő helye is megüresedik, amelyet visszatéréséig valamelyik helyettes tölti be.

Az államfővé előlépő házelnök bizonyos jogosítványokkal nem rendelkezik, például nem oszlathatja fel a parlamentet, de egyebekben teljes jogkörrel rendelkezik. Normál esetben a köztársasági elnök mandátumának lejárta előtt 60-90 nappal meg kell ejteni az új választást.

Szakállas Kövér László
MTI

Váratlan lemondás esetén lehetőleg 30 napon belül, a lehető legrövidebb idő alatt kell megválasztani az új államfőt. A jelölteket nem a frakciók ajánlják, hanem 50 képviselő jelölhet, független attól, hogy tagjai-e valamely képviselőcsoportnak vagy sem.

Nos, az economx.hu felidézi, egyetlen alkalommal történt eddig hasonló a magyar demokrácia történetében: a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a Tisztelt Ház elnöke veszi át a szereppel járó feladatokat.

A rendszerváltoztatás egyik megegyezése értelmében a parlament választotta meg az első magyar államfőt Göncz Árpád, az SZDSZ által támogatott jelölt személyében. Akkoriban még nem volt egyértelmű, hogy hosszútávon is így marad, a közvetlen köztársasági elnöki választással kapcsolatban népszavazást is kiírtak, ám a referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelennek minősült.

A köztársasági elnöknek így a parlament kétharmadának bizalmát kell azóta is élveznie ahhoz, hogy megválasszák. Göncz Árpád tíz évig tartó elnöklését követően 2000-2005 között Mádl Ferenc, majd a civil jelölt, Sólyom László tölthette be a legmagasabb közjogi méltóság hivatalát.

Őt 2010-ben váltotta Schmitt Pál, aki plágiumbotránya miatt két évvel megválasztását követően lemondott. Az akkori gyakorlat lesz érvényes a következő napokban is, azaz az Országgyűlés elnöke, Kövér László tölti be maximum 30 napon át a köztársasági elnöki posztot.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet