Ahogyan tegnapi összefoglalónkban 
Lemondott Novák Katalin 2024. February 10. 17:36 is írtuk, amennyiben váratlanul mond le a köztársasági elnök, mások a határidők, mint amikor például lejárt az előző államfő mandátuma. Az utóbbi esetben ugyanis előre fel lehet készülni az aktusra, váratlan lemondás esetén viszont nem - írja az ahang.hu.
Persze az is elképzelhető, hogy nem azonnali hatállyal mond le az államfő, arra nem is kötelezhető, így fel lehet készülni a választásra. Maga a választás folyamata egyébként mindkét esetben ugyanaz. Ha mégis azonnali hatállyal mond le tisztségéről a köztársaság elnök, akkor valakinek ideiglenesen be kell tölteni a tisztséget. Ez pedig nem más, mint az Országgyűlés házelnöke, jelen esetben Kövér László. Így azonban az ő helye is megüresedik, amelyet visszatéréséig valamelyik helyettes tölti be.
Az államfővé előlépő házelnök bizonyos jogosítványokkal nem rendelkezik, például nem oszlathatja fel a parlamentet, de egyebekben teljes jogkörrel rendelkezik. Normál esetben a köztársasági elnök mandátumának lejárta előtt 60-90 nappal meg kell ejteni az új választást.
Váratlan lemondás esetén lehetőleg 30 napon belül, a lehető legrövidebb idő alatt kell megválasztani az új államfőt. A jelölteket nem a frakciók ajánlják, hanem 50 képviselő jelölhet, független attól, hogy tagjai-e valamely képviselőcsoportnak vagy sem.
Nos, az economx.hu felidézi, egyetlen alkalommal történt eddig hasonló a magyar demokrácia történetében: a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a Tisztelt Ház elnöke veszi át a szereppel járó feladatokat.
A rendszerváltoztatás egyik megegyezése értelmében a parlament választotta meg az első magyar államfőt Göncz Árpád, az SZDSZ által támogatott jelölt személyében. Akkoriban még nem volt egyértelmű, hogy hosszútávon is így marad, a közvetlen köztársasági elnöki választással kapcsolatban népszavazást is kiírtak, ám a referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelennek minősült.
A köztársasági elnöknek így a parlament kétharmadának bizalmát kell azóta is élveznie ahhoz, hogy megválasszák. Göncz Árpád tíz évig tartó elnöklését követően 2000-2005 között Mádl Ferenc, majd a civil jelölt, Sólyom László tölthette be a legmagasabb közjogi méltóság hivatalát.
Őt 2010-ben váltotta Schmitt Pál, aki plágiumbotránya miatt két évvel megválasztását követően lemondott. Az akkori gyakorlat lesz érvényes a következő napokban is, azaz az Országgyűlés elnöke, Kövér László tölti be maximum 30 napon át a köztársasági elnöki posztot.
