Az ellenzéki pártok képviselői kedden közösen
jelentették be
A jogállamtól az európai Magyarországig – Az ellenzéki pártok megállapodtak a közös kormányzás 6 alapelvéről
January
05.
15:46
az Országházban, hogy megállapodtak a közös kormányzás 6 alapelvéről.
Mindez csak részben volt újdonság, hiszen, hiszen már korábban
lehetett tudni
Formálódik a 2022-es totális ellenzéki összefogás mind a 106 egyéni körzetben
2020.
August
13.
19:44
, hogy az érintett pártok mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak, és majd
„a közösen elfogadott program és elvek alapján együtt kívánnak kormányozni Magyarország érdekében.”
És az sem újdonság, hogy a 2022-es választáson nagy összecsapás várható az immár hivatalosan is kétpólusúvá vált Magyarországon.
Az viszont magyarázatra szorul, hogyan lehetséges, hogy a Fidesz még 10 év elteltével is vonzó alternatívának tűnik a választók szemében?
Merthogy – ne legyenek illúzióink - a Fidesz-szavazók jó része is tisztában van azzal, hogy:
Tehát – tapasztalataim szerint - a fentiekkel a Fidesz-szavazók jó része is egyetért.
Akkor miért is nem vezet az ellenzéki koalíció mondjuk 20 százalékkal a közvélemény-kutatásokban, ahogy ez a fentiek alapján várható lenne?
Nos, bizonyára számtalan oka van, amelyek közül hatot emelnék ki.
1. Működik a propaganda
Ahogy írtam, a Fidesz-szavazók egy része is tudja, hogy nem kell túl komolyan venni a kormánypropagandát, de ennek ellenére nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni azt a hatalmas, kézi vezérelt médiabirodalmat, amit a kormány épített ki az elmúlt években. Gondoljunk csak bele, micsoda jelentésátalakuláson mentek keresztül egy évtized alatt a „migráns” , „Soros” vagy „liberális” szavaink, és akkor még nem is beszéltünk azokról a tömegekről, akikhez szinte csak a kormány üzenetei jutnak el. És ebben nem is várható változás.
2. Konjunktúra a világgazdaságban
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság után az Egyesült Államok történetének talán leghosszabb fellendülését élte meg, egészen a koronavírus-járványig, és erre a konjunktúrára szinte az egész világ rácsatlakozott. Igencsak kellemes szelek fújdogáltak az Európai Unión belül is, így a nemzetgazdaságok is békésen és stabilan tudtak fejlődni. Az elmúlt időszak alatt Magyarországra hatalmas pénzek érkeztek az unióból, amelyeket fejlesztésekre lehetett fordítani. Segítségükkel számos ipari és köztéri beruházás valósult meg, amelyek érezhetően nyomot hagytak az országban csakúgy, mint a választók tudatában.
3. A kormány gazdaságilag észnél volt
Valóban hatalmas összegek jutottak az oligarcháknak és a miniszterelnök kedvenc sportjainak, de azt is el kell ismerni, hogy gazdaságilag észnél volt a kormány, onnantól kezdve, hogy átvállalta az önkormányzatok hiteleit (majd eltiltotta őket ezektől), a központi költségvetés kézben tartásáig. Kezelhető szinten maradt az infláció, az államadósság, szépen nőtt a gazdaság és – minden korábbi félelmek ellenére – az export is stabil maradt. Az ország nincs kiszolgáltatva a hitelezőknek, és még a vitatható pénzosztogatások is azt bizonyítják, hogy van hova nyúlni, elég mélyek a zsebek. Ez elég fontos szempont lehet sokaknak, tudatosan vagy öntudatlanul. Ráadásul számíthatunk arra is, hogy a koronavírus válság után ismét meglódul a magyar gazdaság.
4. Stabilitás
Mindannyian ismerünk rossz házasságokat, ahol a felek inkább tolerálják a partnerük tolerálhatatlannak tűnő ügyeit, mintsem véget vetnének a kapcsolatnak és fejest ugranának valami új és kiszámíthatatlan helyzetbe. Kelet-Európa gyorsan és olykor kaotikusan változó gazdasági és politikai viszonyai között a választók díjazzák a stabilitást. Ebben bizony benne van az uram-bátyám viszony, a megszilárdulni látszó vazallusi rendszer, csakúgy, mint az életminőség apró, de kiszámítható javulása. Sokan nem szívesen kockáztatnának.
5. Nem teljesen világos az alternatíva
Az együttműködés és a kedden bemutatott hat alapelv minden bizonnyal nagy motivációt jelent a stabil ellenzéki szavazóbázisnak, de kevés gyakorlati kapaszkodót jelent az ingadozók számára. Mert szép is az, hogy fontos mondjuk a környezettudatosság, csak éppen az nem világos, hogy ez pontosan milyen alternatívát is jelent a mostanihoz képest? Adóemelést? Adócsökkentést? Új munkahelyeket? Elbocsátásokat? Új törvényeket? Bár még messze vannak a 2022-es választások, nem ártana előre tisztázni a várható – és reálisan elképzelhető - gyakorlati változtatásokat. Az alapelveknek korlátozott a mozgósító erejük. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy olyan politikai pártokról van szó, amelyek meglehetősen különböző irányokból jöttek össze, és az anti-Orbán ideológián kívül nehéz közös és konkrét metszéspontokat találni.
6. A vezető karakter hiánya
A színfalak mögött már bizonyára elindult az egyezkedés, de amíg nem tisztázódik, milyen miniszterelnök-jelölttel vág bele a választásokba az ellenzék, addig a kérdőjelek is nagyok. Ha sikerül egy hiteles arcot találniuk, az tompítani tudná az első öt pont súlyát. Ha a jelölt a dokumentumot aláírók közül kerül ki, akkor nagyjából változatlan síneken és esélyekkel siklik tovább az ország a 2022-es összecsapásig.
