2010 óta nem csökkentek a jövedelmi különbségek Magyarországon, a lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott - hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Kiemelték: a lakosság összjövedelmének közel negyedével a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben, ahogy 2010-ben is.
A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.
A gazdaságkutató szerint a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak.
Mindez azt jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.
A GKI felhívta a figyelmet arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimál nyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint - tették hozzá.
Hatalmas területi különbségek
A cég egy korábban közzétett kutatása szerint hatalmas területi különbségek vannak a lakosság vásárlóerejét tekintve.
Budapesten az egy főre jutó vásárlóerő (közel 2,1 millió forint) 24%-kal haladta meg az országos átlagot, és a nyertesek között van a Győr-Szombathely-Balaton-főváros által határolt terület is.
Ugyanakkor jól látszik, hogy a dél-nyugati (Somogy, Baranya) és az észak-keleti és keleti határmente a legszegényebb.
Az egy főre jutó vásárlóerő 389 településen nem haladta meg az egymillió forintot. Másik végletként kiemelkedő 42 település és 5 kerület helyzete, ahol 2,2 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.
2012 és 2019 között Magyarországon egy főre vetítve 81%-kal nőtt a vásárlóerő, és szinte minden településen így történt, ugyanakkor, ahogy a térkép is mutatja, a növekedésben is hatalmas szórás van.
