Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Honnan jött és hova tűnt a Bitcoin-vonat?

Fél évvel ezelőtt még a csapból is a kriptovaluták folytak, most meg nagy a csend. Nem véletlenül. Próbáljuk elmagyarázni, ön miért tette jól, ha nem vett jegyet erre a vonatra.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az idősebb generáció bizonyára emlékszik arra, hogy a rendszerváltás környékén egymást érték a piramisjátékok, és talán arra is, hogy milyen nehéz volt ellenállni a kísértésnek. Ha a szomszéd azt mondta, beszállt és kaszálni fog, már csak az irigység miatt sem akartunk kimaradni a buliból.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Részben ez a pszichológia aspektus magyarázza a kriptovaluták (ami alatt leginkább a bitcoin értendő) körüli tavalyi őrületet. A 2009-ben indult bitcoin értéke elhanyagolható volt, évekkel később lassan, de elkezdett felfelé kúszni, hogy aztán 2017-ben robbanjon a piac.

Aki 2017 elején beszállt az üzletbe és 1000 dollár körüli összegért vett egy bitcoint, az év végére meghúszszorozta (!) a pénzét. Szó szerint vagyonokat lehetett keresni néhány röpke hónap alatt, volt is rá példa bőven, erről beszélt mindenki, erről szólt a sajtó, nem véletlen, hogy boldog-boldoktatan bitcoint vett, mert úgy tűnt, hogy ez a jövő, a határ a csillagos ég, hülye, aki kimarad.

Csakhogy a régi befektetői mondás szerint, ha már a szomszéd is vesz valamiből, attól gyorsan meg kell szabadulni.

Nos, aki időben megszabadult, az valóban mesés összegeket, dollármilliókat kereshetett, pizsamában a számítógép előtt ülve.

Pixabay.com

Viszont aki elkésett, az ráfázott: az árfolyam még karácsony előtt zuhanásnak indult, és azóta sem tért magához. A cikk írása idején 1 bitcoin 7600 dollár körül mozog, ami azt jelenti, könnyen el lehetett bukni a pénz felét, kétharmadát. Kellemetlen, ha valami ebbe fektette a megtakarításait vagy a nagymama örökségét. És sokan tettek így.

De a mi a csuda az a bitcoin?

Ezt nem könnyű elmagyarázni, de igyekszünk leegyszerűsíteni a dolgokat. A bitcoin (és az összes többi kriptovaluta) mint pénz némileg hasonló az aranyhoz: "bányásszák", majd a "bányászok" piacra dobják; az államnak, a bankoknak nincs köze hozzá, önmagában érték, lehet rajta javakat vásárolni.

Az ötlet mögött egy rejtőzködő, japán nevű személy (vagy csoport?) áll, aki a bitcoinnal akart választ adni a 2008-as pénzügyi válság által feltett kérdésekre, különös tekintettel a bankok és a kormányok szerepére.

A bitcoint tehát “bányászni” kell: a “bányászoknak” roppant bonyolult, óriási számítógépes kapacitást igénylő matematikai feladatot kell megoldaniuk. Ha ez sikerül és a rendszer többi tagja az eredményt hitelesíti”, akkor megszületik az újabb 1 bitcoin, amelyet aztán meg lehet tartani, az internetes platformokon el lehet adni, esetleg lehet rajta vásárolni valamit.

Miért lett népszerű?

Afféle független, digitális magánpénz ez, amelyhez nincs köze a bankoknak, államoknak, cégeknek. A program segítségével bárki “bányászhat”, otthon, és szorgalmának meg is lesz az eredménye. Kétségkívül érdekes, vonzó, jól hangzó kísérlet, nem csoda, hogy a lelkesedés az egekbe szökött, hiszen a bitcoin révén a jövő már az ajtón kopogtat, csak idő kérdése és elbúcsúzhatunk a zsebünkben lapuló pénztől, a gonosz bankoktól és az állam által vezérelt pénzgazdaságoktól.

A bitcoin ráadásul napról napra többet ért, gerjesztve a várakozásokat, ami aztán tovább hajtotta felfelé az árfolyamokat. A spirál a végtelenbe látszott tartani.

Mi történt tavaly év végén?

A bitcoin tavaly karácsony előtti megzuhanásának pontos okaival még adósak az elemzők, talán soha nem is fogjuk megtudni a teljes igazságot, de minden bizonnyal több tényező is szerepet játszott benne.

Mindenekelőtt az, hogy egyre többen rákérdeztek, hogy tulajdonképpen mi is ez az egész? Ha valaki bitcoint vesz, mit is vesz? A nemzeti valuták mögött ott állnak az államok és a bankok, a részvények mögött a cégek vagyonai, az arany értékében évezredek óta konszenzus van. A kriptovaluták pedig valójában digitális számsorok. Miért is érnének ezek akár egyetlen forintot?

Menet közben kiderült az is, hogy a hiába a szépen hangzó elvek, a bitcoin és társai sok kérdésre nem tudják a választ. A technikai fejlettség egyben korlátokat is hordoz, a tranzakciók pedig jóval drágábbak, mint a hagyományos bankok esetében. És hiába a nagy lelkesedés és zászlólobogtatás, valójában nem sok mindent lehet kezdeni magukkal a kriptopénzekkel még ma sem.

Anomimitása és titkosítása miatt az alvilág előszeretettel használja mint fizetési eszközt, és néhány vállalkozás is elfogadja, de az emberek leginkább azért vettek és vesznek bitcoint, hogy majd eladják drágábban. Azaz minden szál abban az irányban mutat, hogy mindebből nem pénz lesz, hanem csak egy spekulációs játék, amelyen ugyan kis szerencsével lehet pénzt keresni, de a dollárt vagy a forintot nem a bitcoin fogja kiszorítani.

És ha már a spekulációnál tartunk: először is tessék megkapaszkodni. A forgalomban lévő bitcoinok értéke jelenleg kb, 133,3 milliárd dollár (azaz 133 Mészáros Lőrinc ). A bányászat még tart, de egyre költségesebb és egyre kevesebbek kezében összpontosul. Néhány éve még tényleg lehetséges volt egy kollégiumi szobában az ingyenárammal bitcoint termelni, ma már ezt a feladatot gigantikus bitcoin-farmok végzik Kínában, Mongóliában, Oroszországban vagy bárhol, ahol olcsó az áram. Ma így néz ki ki egy valamirevaló bitcoin bánya:

Bitcoin-bánya Oroszországban

Tehát egyre kevesebb szereplő kezében egyre nagyobb kontroll összpontosul. És ha valaki csak egy kicsit is hatással tud lenni az árfolyamra, naponta kereshet dollármilliárdokat.

Vannak szakértők, akik szerint az sem véletlen, hogy az árfolyam 20 ezer dollár környékén szakadt be. Talán a nagyfiúk erre a lélektani határra vártak, hogy megkezdjék az aratást, ha úgy tetszik: a birkanyírást. Olyan sok pénzt kerestek, aminek még a töredékét sem tudjuk elképzelni. Ennyit a gonosz bankok kikapcsolásáról.

Mindezek az árnyékok mellett ellenségként megjelentek a hatóságok is. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi közleményében csak figyelmeztetett a kriptovalutákkal való üzletelés veszélyeire, de már kilenc olyan ország is van (közöttük Kína és Oroszország), ahol nemes egyszerűséggel betiltották a bitcoint.

Akkor ez most ennyi volt?

Mindezen ellentmondásos és zavaros előtörténet ellenére szinte biztos, hogy lesz folytatás. Hogy ez a bitcoin árfolyamát felhajtja majd, abban nem vagyok biztos, de az alapötlettel (a használók által hitelesített információs lánccal, az úgynevezett blockchainnel) jó eséllyel előrukkonak majd mások is. Könnyen lehet, hogy éppen a nemzeti bankok vagy ezeknél is szélesebb pénzügyi együttműködések.

Szóval cseppet se sajnálják, hogy nem ültek fel a bitcoin-vonatra, nem kizárt, hogy önöknek lesz még kriptovaluta a digitális pénztárcájukban.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Gazdaság

Hirdetés