Különleges dal jelent meg a napokban. Ez A békéért, mely Szombathelyen élő művészek és a helyi ukrán közösség, a Litera Egyesület összefogásával készült el.
A dalt Katavics Enikő és Bujtás Ervin énekli, szerzője szintén Bujtás, a verset Galambos Bernadett írta, a mixelés és a mastering pedig Aradszki Zsombor munkája, aki gitározik is a dalban. De közreműködött még Ziskó Olivér (dob) és Csikós Miklós (zongora), valamint Maryna Snitko, Zakharchenko Vitalii, Gajdos Zsuzsanna és Kurtyák Szlobogyán Csilla is.
A dalhoz klip is készült, mely szívbemarkoló felvételeket mutat a régi Ukrajnáról és a jelenleg dúló háborúról, illetve beleshetünk a szombathelyi ukrán közösség mindennapjaiba is. Így egyfajta adománygyűjtő akció is, hiszen ahogy a létező összes platformon felhívják a figyelmet, az alábbi számlaszámokon lehet támogatni a Litera Egyesületet:
Magyarországon belüli transzferek esetén:
Címzett: Litera Egyesület
Számla: 10700127-73855837-51100005
Fizetés célja: A befizetés célja: Támogatás
Külföldről történő átutalások esetén:
Címzett: Litera Egyesület
Számla: HU8410700127-73855837-51100005
(SWIFT) kód: CIBHHUHB
Sokan itt várják ki a háború végét, hogy aztán hazatérhessenek
A Litera Egyesületnél a Nyugat.hu is járt már, 
Az ukrajnai háború nem rabolhatja el a gyermekkorunkat 2023. April 04. 19:06 márciusban sikerült leküzdenünk a nyelvi akadályokat és leültünk beszélgetni elnökükkel, 
Ukrán menekültek Szombathelyen: olykor egy egész család osztozik egy 10 négyzetméteres szobán 2023. March 19. 15:47 Vitalii Zakharchenkóval. A 43 éves Vitalii már nyolc éve él Szombathelyen családjával. 2015-ben költöztek Magyarországra Oroszország ukrajnai, pontosabban donbaszi és krími beavatkozása miatt. Feleségével és egy gyermekével telepedtek le itt és vállaltak munkát.
Azóta már öttagúvá gyarapodott a családja, két gyermeke itt született. A gyerekek jól beszélnek magyarul, és szívesen járnak óvodába és iskolába, mert Magyarország lett a második otthonuk.
Az egyesületet akkor kezdték el szervezni, amikor megtörtént az első orosz támadás. A Magyar Vöröskereszten és a Katolikus Karitászon keresztül segítettek azon ukrán embereknek, akik a háborús erőszak elől Szombathelyre érkeztek. A menekültek nagy része persze továbbvándorolt Nyugat felé, azonban jó néhányan itt maradtak.
A legtöbben munkaközvetítőkön keresztül érkeztek, munkásszállókon kaptak lakhatást, és jellemzően Vas megye és a térség különböző gyáraiban kezdtek el dolgozni: Szombathelyen, Sárváron, Kőszegen, Bükön, Szentgotthárdon, sőt Pápán és Zalaegerszegen is. Úgy tudják, Zalaegerszegen 700-an dolgoznak, Sárváron valószínűleg még többen.
A legnagyobb problémájuk, hogy a gyerekeknek integrálódni kellett az iskolákba, ami azért nem egyszerű, mert nem beszélik a magyar nyelvet. És mint tudjuk, a gyerekek nem mindig kedvesek, mindkét oldalról érezhető a távolságtartás, és a felgyülemlett feszültség bennük/általuk is le- és kicsapódik. Ezért úgy döntöttek, hogy egy olyan helyet keresnek, ahol az ukrán gyerekek összegyűlhetnek, hogy kommunikáljanak, tanuljanak és jótékonykodjanak.
Szeptemberben találtak rá Maryna Voiteshenkóra, aki alsós tanító volt Ukrajnában, jelenleg egy sárvári gyárban dolgozik. Felvették vele a kapcsolatot, és először szeptember 10-én gyűltek össze a Herényiek Házában, ahol termet bérelve kezdték el a nevelői klubfoglalkozásokat, kezdetben mindössze hét gyerekkel. Idővel aztán egyre többen jártak az ukrán klubba, mára mintegy 60 gyerekkel foglalkoznak. Olyan lurkókkal, akik vagy magyar iskolába járnak, vagy ukrán iskolájukban tanulnak távoktatásban.
Az egyesület profilja 70-80 százalékban oktatás, 20-30 százalékban pedig egyéb események szervezésével foglalkozik, a szülők bevonásával. Szerveztek már adománygyűjtő akciókat, ünnepeket, megemlékezést, táncházat, bábelőadást, munkajogi tájékoztatót, de tartanak kézműves foglalkozásokat is terápiás jelleggel, ahol a felnőttek a képzőművészet által levezethetik negatív érzéseiket.
A teljes cikket itt olvashatjátok:
