Miért ilyen rövid a szombathelyi húsvéti vásár? - tette fel a kérdést egy ismerősöm. Hiszen a karácsonyi, (adventi) vásár legalább egy hónapig tart, a húsvéti pedig csak egy hétig. Ráadásul a karácsonyi vásár sokkal nagyobb, több a pavilon és gazdagabb a program.
Annak ellenére, hogy karácsony előtt azért hideg van, újabban az eső is sokszor esik, húsvétra nagyrészt kitavaszodik, időnként nyári hőmérsékleteket is mérhetünk. Vagyis, sokkal kellemesebb lenne hosszabban a húsvéti vásárban időzni, mint a karácsonyiban.
Pedig valójában a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" néven is nevezik (sollemnitas sollemnitatum).
Noha eredete - mint oly sok szokásé - a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, amikor a tavasz beköszöntét, a termékenységet ünnepelték ilyenkor, maga a húsvét néven ismert ünnep zsidó-keresztény eredetű.
Valószínűleg az ószövetségi pászka, vagyis a kovásztalan kenyér ünnepéből alakult át. A zsidó vallásban nincs húsvét, a zsidók ilyenkor az Egyiptomból, azaz a rabszolgaságból való kivonulást és a szabadságukat ünneplik.
A feltámadás ünnepe
A keresztények számára a húsvét a legnagyobb ünnep. Jézust a zsidó pászkaünnep előtt ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken feszítették keresztre, vasárnap hajnalban feltámadt, majd megmutatkozott tanítványainak. Így a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
A húsvét időpontját a 325-ben tartott első niceai zsinat határozta meg. A húsvétvasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, mely így március 22. és április 25. közé eshet. Ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe, így a hamvazószerdától kezdődő böjti időszak, mely nagyszombatig tart, de még a pünkösd is, ami a húsvét utáni 50. napon kezdődik.
A húsvétot a negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő. Nagyszombatkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.
Húsvéthétfő inkább a népszokásoké
Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. A pápa a feltámadás napján, a római Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi apostoli áldását.
A húsvéthétfő jelentősége kevésbé keresztényi, inkább a népi szokásokon van a hangsúly. A legismertebb népi hagyomány a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. Ma már inkább a szelíd, kölnivel, parfümmel történő locsolkodás a jellemző.
A húsvét elnevezése, jelentése
Maga a húsvét szó jelölheti a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő két napját, de akár az egész húsvéti ünnepkört is, ami a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal ér véget.
A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják, beletartozik a nagyböjt, a virágvasárnap, a nagyhét is.
A magyar húsvét, azaz hús-vét szóösszetétel arra utal, hogy a böjtöt követően ez a nap, vagyis húsvétvasárnap a hús magunkhoz vételének első napja, a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását is jelzi.
