Zsolt egyébként gyerekkora óta makettezik, legózással kezdte, aztán következett a Parlament, majd a nagyszülők háza és a korábbi iskolája, a Gépipari Informatikai Műszaki Szakközép miniatűr 3D-s makettjét is elkészítette, az iskola 50 éves jubileumára. (Erről korábbi írásunkban itt olvashat.) Csonka Szilvi verdája is ott áll a színház makettje előtt 2011. February 01. 13:13 Olyannyira sikeres lett a próbálkozás, hogy a munka azóta is az intézmény aulájának dísze. Legutolsó ilyen jellegű munkája 2011-ben a szombathelyi színházépületről készült makett volt, ami a volt HEMO épületének felújítása apropóján készült, és ma ott áll Weöres Sanyi bácsi portréja alatt.
- Amikor megcsináltam a WSSZ makettjét, már tervbe vettem – meséli Zsolt -, hogy a következő épületmakett az Iseumé lesz. De csak magát a szentélyt szerettem volna megcsinálni. Tavaly felkerestem Mérei Tamást, akinek elmeséltem, hogy szívesen elkészíteném az Iseum kicsinyített mását is, csak az a gondom, hogy később nem tudom hol elhelyezni, otthon ugyanis nem fér el. Azt válaszolta, van egy jobb ötlete, csináljam meg, de ne pusztán a szentélyt, hanem komplexen a szabadtéri játékokat is, színpaddal és lelátókkal együtt, amit aztán kiállíthatnak. Ő választotta ki a tavalyi Jézus Krisztus Szupersztár záróképét, hogy azt örökítsem meg.
Zsolt tavaly augusztusban kérte el az Iseum tervrajzait, aztán nekiállt a szentélyt és a körülötte lévő múzeumi épületegyütteseket 3D-ben megrajzolni. A tavalyi Jézus-premieren körbefotózta a helyszínt, külön a lelátókat is körbemérte, majd lefotózta a záró jelenetet. Aztán hónapokig nem történt semmi, az egyetem és a munka mellett nehéz ilyen jellegű munkával foglalkozni - teszi hozzá.
A tényleges munkálatoknak június 18-án állt neki, és a napokban, július 28-án történtek az utolsó simítások. Így is bő egy hónapba telt összerakni.
- Úgy kezdődik általában az ilyen jellegű munka – avat be a részletekbe -, hogy az épület alapjának csinálok egy hungarocell vázat. A nagyapám asztalos volt, a műhelyében van egy körfűrész, azzal körbevágom a hungarocellt. Az anyagok beszerzésében pedig édesanyám segít, aki TÜZÉP-nél dolgozik. Az épület textúráját a helyszínen körbefotózom, aztán otthon számítógépen megrajzolom. Nyomdában kinyomtatom, majd rákasíroztatom egy könyvkötő kartonra, majd utána méretre vágom, aztán összeragasztom. Ez a makett annyival már több lett, mint az előzőek, hogy van rajta világítás, amit eddig még sohasem csináltam.
Ráadásul Zsolt most olyan épületegyüttest választott, amelyben olyan elemek is jócskán akadnak, amik annyira speciálisak, hogy papírból képtelenség őket megcsinálni. Ilyenek például az oszlopok vagy a lelátó, aminek átmérője, gondoljuk csak bele, mindössze 0.8 mm.
– Ezt papírból kivágni és összeragasztani, úgy, hogy tartása is legyen, lehetetlenség. Régóta kacérkodtam már a gondolattal, hogy veszek egy 3D nyomtatót, amivel műanyagból is ki lehet nyomtatni a különlegesebb elemeket. A nyomtató kiválasztására is sok idő elment, de megtaláltam a megfelelőt, így már ezzel a technikával készültek például az oszlopok, a lelátók vagy az ablakkeretek.
Tegyük azért hozzá, a 3D-s nyomtatáshoz is meg kell előre rajzolni, külön-külön az elemeket.
Talán ennél is izgalmasabb kihívás volt maga az lelátó, ahová Zsolt 1210 miniatűr nézőt ültetett le. Ezeket a parányi, mindössze 1,5 cm-es ülő figurákat vasútmodellekhez használják.
- Eredetileg az Iseumban 1260-an férnek be, úgyhogy 50 nézőt el kellett csalnom, mert bizonyos pontokon annyira szűknek bizonyult a hely, hogy nem lehetett volna leültetni mindenkit, csak úgy, ha levágtam volna a lábaikat. Ezt pedig meg nem akartam:)
A színpadkép is hasonlóképpen készült, Jézus is egy vasútmodell figura, csak Zsolt lefestette fehérre. Az előtte térdeplő színészeknek - összesen negyven modellember - eltörte Zsolt a lábukat, hogy le tudja őket térdeltetni.
Itt látszik – nem egyszerű egy 50 négyzetméteres panellakásban egy ekkora vállalkozást kivitelezni. Zsolt a konyhaasztalt is lefoglalta.
Ezen a képen látszik a kábel, ami az leadekhez vezeti az áramot.
Mint a „nagy építészek”, úgy csinálta a vízszintes vonalakat.
A lelátóra külön is érdemes egy pillantást vetni, olyannyira élethű, hogyha alá pillantunk, kicsiben ugyanazt látjuk, mint nagyban.
Itt készül lépcső, a méretarányokra is jó odafigyelni.
Érdemes megnézni, 3D-s nyomtatóval Zsolt mennyire profi, szinte élethű színpadi lámpákat gyártott.
Egy apróság, ezen a képen ott oldalt nem egy ügyelőt, hanem magát Mérei Tamást látjuk. A tavalyi fotózáson, meséli Zsolt, épp ott állt. Egyébként állítólag ez a kedvenc helye.
A zenészek is vasútmodellek, csak feketével festette le őket. Hangszereket viszont ekkora méretben már nem talált.
Folytatásként Zsolt most az Iseummal szemközti épületegyüttest, az Bartók Béla Zeneiskolát és a Zsinagógát szeretné kicsiben megcsinálni. A kunszt ebben a munkában az lesz - meséli, hogy a zsinagóga belső világítását is igyekszik majd elkészíteni. Másrészt a hagymakupola kivitelezése sem lesz egyszerű munka. De Zsolt ezt csöppet sem bánja:)
Az Iseum makettjének hivatalos átadója is ma lesz - és helyszín
A makett hivatalos átadója ma este, a Traviata premierje előtt, augusztus 1-én, 20 órakor az Iseum fogadó épületében lesz. A szabadtéri játékok ideje ugyanitt bárki megtekintheti. Majd a Bartók terem ruhatári folyosójára kerül, ott lesz a végleges helye.