Isis hófehér szentélye életnagyságban magasodik: impozáns látvány, tereprendezés közepette is. Az istennő hat plusz két oszlopos, korinthoszi stílusú szentélyét a 2. század elején, a Borostyánkő út bevezető szakasza mellett emelték. A szentélyt körülölelő üveges múzeumépület már látogathatónak tűnik, holott a munkások hada még javában körülötte sertepertél, a hozzá vezető lépcsőt építik. A képtár alatt kőfaragvány-töredékek a földön, bizonyára feldolgozásra várnak. Bent az egykori biliárdszalon üvegkalitkájában a régészeti szekció: papírhalmok és leletek közé szorítva. Itt találjuk Sosztarits Ottót, az Iseum régészeti kutatás vezetőjét is, akivel az aktuális fejleményekről beszélgetünk.
Papírforma szerint – kezdi a tájékoztatást Ottó - néhány hét múlva megkezdődhet az épület műszaki átadása. Ez azonban megtévesztő - hiszen az, hogy a szentély és a kiállítótér kész, még nem jelenti azt, hogy múzeumként is funkcionálhat. A műszaki átadás után a kiállítás létrehozása még hónapokat vesz majd igénybe.
Az ország legjobb régészei egymásnak adják a kilincset
A munka legnehezebb része csak most következik, hiszen: „Olyan tárgyakat is be kívánunk mutatni a múzeumban, amelyek még tegnap a földben pihentek. Ezek feldolgozása és restaurálása most zajlik”. 2001 óta – amióta az Iseum régészeti kutatása tart - közel félmillió tárgyat, közöttük 22 ezer egyedi feldolgozásra alkalmas leletet találtak. És akkor – figyelmeztetett a régész - még nem esett szó arról a leletanyagról, amelyet korábban, a Szentléleki Tihamér által vezetett (1955 – 84 között lezajlott) kutatások idején került napvilágra.
A „külsősökkel” kibővült IseumTeamben most közel harmincan dolgoznak. Ők azok a szakemberek, akik a leletek feldolgozását és a múzeumi kiállítás előkészítését végzik. Ehhez az óriási mennyiségű lelet feldolgozásához „az ország legjobbjai” mellett neves külföldi szakemberek „adják egymásnak a kilincset”. – valamennyien szakterületük nemzetközi rangú specialistái - meséli. - Az elmúlt hetekben két horvát régész kolléga dolgozott itt, most pedig az amforák „guruja”, Bezeczky Tamás dolgozott nálunk Bécsből. Az érdeklődés óriási. Október első napjaiban a lengyel TV forgatócsoportját fogadtuk, majd egy 12 fős német amatőr régész-történész csoport látogatott el hozzánk. Ebből is látszik, szakmailag mennyire elképesztő nagy durranás ez, ilyen jellegű és ilyen gazdag leletanyaggal bíró szakrális építmény ugyanis se közel se távol nincs. Kezdetektől fogva azon dolgozunk, hogy az Iseum leletanyaga bárki számára nyitott és kutatható legyen!
Isis-szentély Sopronban is található, a Kecske templom mögött, ám mivel középkori épületek állnak rajta, feltárhatósága aligha lehetséges. Hasonló a helyzet az ausztriai Leibnitz melletti Iseummal is. A legközelebbi (részben) helyreállított Isis-szentélyért jó messzire kell utaznunk, hiszen az a németországi Mainzban van – ahol a város belsejében, egy üzletközpont padlózata alatt lehet megtekinteni a leleteket és a konzervált maradványokat.
Mit láthatunk majd az istennő múzeumában?
A 850 négyzetméteres kiállítótér első részében – avat be a régészeti vezető – az Isis-szentélyt egykor díszítő márványfaragványokat látjuk majd. A következő szekcióban a szentély gazdag tárgyi hagyatékát és a pannóniai Isis-kultusz emlékeit ismerhetjük meg. A leleteken keresztül betekintést nyerhetünk a szentélyben egykor folyt kultuszba is. - Azonban – figyelmeztet a régész - nem szabad elfelejteni, hogy az antik ember gondolkodása egészen más volt, mint napjainkban. Akkoriban a vallás át meg átszőtte a mindennapi életet. Az antik világot a kozmikus látásmód jellemezte, ami a mai emberből hiányzik. Ma nem látjuk az ember helyét és szerepét a kozmoszban, talán ez a mi legnagyobb problémánk…
A kiállítóterekben épp ezért – a tárgyak bemutatásán túl – az antik világlátás és gondolkodás specifikumait is szeretnék élményszerűen bemutatni. És nem csupán a látványra, hanem az érzékekre is szeretnének hatni. Aki például az Isis-szentély belsejébe belép, annak olyan illúziója támad, mintha részese lenne egy valódi Isis szertartásnak. - Fontos – tette hozzá Ottó -, hogy közben azt érezze: ő kivételezett. Hiszen egykor a római Isis-hívők közül csupán a felkent a papok léphettek be a szentély belsejébe. Bent a szentélyben maga Isis istennő is megelevenedik majd – úgy ahogy azt kétezer éve, Apuleius is leírta az Aranyszamár című regényében.
Az Iseumhoz tartozik majd egy interaktív játszótér, ahol maketteken és háromdimenziós modelleken keresztül virtuálisan is bejárható lesz az egész épületegyüttes, de építőkockákkal vagy számítógépes tér-puzzle-val mi magunk is újra felépíthetjük. Az Isis múzeum iskolai tanórák helyszíne is lehet. Erre szolgál majd az interaktív játszótéren kívül maga a múzeum egésze, ahol szakavatott múzeumpedagógus segítségével a gyerekek élményszerűen ismerhetik meg az ókori Savaria történelmét. Mert, ahogy a vezető régész is fogalmazott: - Az antik világ működését, az ókori ember világlátását a kultuszok megélésén keresztül sokkal jobban meg lehet ismerni, mint bármi más által.
Ezen túl, ha berendezik a tárlatot sem áll meg majd itt az élet – teszi hozzá a régész – Egy múzeum halála, ha képtelen a megújulásra, ezért nekünk legalább két-három időszaki kiállítással előbbre kell most látnunk.
Az egész tartomány kultuszközpontja volt
Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt tíz év régészeti kutatása milyen új információkkal gazdagította az ókori Savariáról való tudásunkat, Sosztarits Ottó elmesélte: - Tudni lehet, hogy az 50-es évek ásatásait vezető Szentléleki Tihamér az Iseum érdemi feldolgozását nem készítette el: nem tudni miért. Rengeteg problémás kérdést hagyott maga után, annak ellenére, hogy az ásatási dokumentációból illetve a hagyatékából előkerült anyagból az is látszik, az ő Iseum-elképzelése sokkal inkább hasonlított a miénkhez, mint ahhoz, amit Hajnóczy Gyula a hatvanas évek elején megépített. – meséli.
A másik felismerés, ami a szentély méretei, befogadóképessége, gazdagsága alapján egyértelműen látszik: a 72 x 42 méteres épületegyüttes nem csupán Savaria, hanem valószínűleg az egész tartomány, sőt talán a Közép-Duna medence Isis tiszteletének is központi helye lehetett. A szombathelyi templom a legnagyobbak közé tartozik, ugyanakkora volt, mint Róma városi vagy az észak-líbiai Sabratha Isis-temploma, és csak a kultusz alexandriai főtemploma volt hatalmasabb.
Fontos bizonyítékot (egy feliratos oltár formájában) találtak arra is, hogy az egykori Savariában, az egyiptomi gyakorlathoz hasonlóan örökletes papság működött, azaz apáról fiúra szállt ez a „hivatal”. Savariában más tekintetben is nagyon erőteljes a keleti hatás. Ez látszik az építészeti faragványokban és más tárgyi emlékekben egyaránt - az itt egykor dolgozó szobrászoknak de a papoknak élő kapcsolatuk lehetett Észak-Itálián és Rómán kívül még Észak-Afrikával is.
Az Iseum-rekonstrukció Mezős Tamásnak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanárának tervei alapján készült.
A beruházás 13 új munkahelyet teremt: szakalkalmazottakra, gazdasági- és műszaki szakemberekre, múzeumpedagógusokra, tárlatvezetőkre lesz szükség. A kiállítóhely éves működési költsége várhatóan 80 millió forint lesz.
A beruházáshoz kapcsolódik a Rákóczi utca egy szakaszának felújítása mintegy 200 millió forint értékben.
