Ezúttal a képviselői vagyonnyilatkozatok eltüntetése lehetett a cél, ugyanis a 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. paragrafusát sikerült úgy megálmodniuk, hogy az önkormányzati képviselők az adott évben tett vagyonnyilatkozatának benyújtása után az előző évre vonatkozó példányokat visszaadják a képviselőknek.
Erre miből futotta? 2019-ben már a kutya se fogja tudni!
Ez is mutatja, hogy a kormánypárti képviselők pont azoknak az embereknek nem akarják megmutatni miből élnek esetleg arcpirítóan jól, akiktől a megbízatásukat és a fizetésüket kapják/kapták. Így a vagyonosodás is a kettős mérce hatálya alá került. Vagyis, ha egy átlagember vagyonosodik, akkor ellene vagyonosodási eljárást kell és lehet indítani, mert biztos illegálisan jutott pénzhez, de, ha a politikusokról van szó, akkor ne érdekeljen senkit, hogy miből és hogyan teljesítenek jobban.
Telefonon igyekeztünk minél többet megtudni az esetről, felhívtunk néhány politikust - minden, a szombathelyi közgyűlésbe bejutott pártból egyet -, mégis melyik frakciónak mi a véleménye a kialakult helyzetről. A Fidesz volt az egyetlen párt, ahol elzárkóztak a válaszadás elől.
Így látják a kialakult helyzetet a képviselőink:
Balassa Péter:
Módosító javaslattal éltem, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai is legyenek nyilvánosak, de ezt leszavazták, a Fidesz ragaszkodott a törvényben előírtakhoz. Jelenleg azon dolgozom, hogy milyen formában tudnám nyilvánosságra hozni a saját, és a családtagjaim vagyonnyilatkozatait. Ennek azért érzem szükségességét, mert a korábbi ilyen jellegű iratokkal voltak gondok, lásd: Lázár János és Rogán Antal, vagy épp a szocialista Simon Gábor osztrák bankszámlás esete. Érdekes, hogy a szocialisták csak a sajátjukat tették nyilvánossá, a családtagjaikét nem. Az ügynek még lesz folytatása!
Czeglédy Csaba:
Azt szeretnénk, hogy az önkormányzat kezelje a vagyonnyilatkozatokat, ezért sem vettük vissza. Átláthatóbbá kell tenni a képviselők vagyonosodását. A dolgok jelenlegi állása szerint, 2019-ben a 2014-es vagyonnyilatkozatok már sehol sem lesznek fellelhetőek, így lehetetlen lesz nyomon követni a képviselők vagyonosodását. Az adóhivatal ugyan indíthat ellenük vagyonosodási vizsgálat, de ennek az eredménye nem nyilvános. A vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság az előző évek adatai nélkül nem tud mit vizsgálni, így a folyamat nem fog majd lejátszódni. A megoldás, hogy a képviselők nem veszik vissza az előző évi vagyonnyilatkozataikat, ahogy mi is tettük, de mindenképpen törvénymódosítás kellene, de ez a Fidesznek nem érdeke.
Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária: Nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Kérdéseinkkel megkerestük Angyal Lászlót, az önkormányzat sajtósát, de válaszokat nem kaptunk.
Ez a nyolc kérdést tettük fel a Fidesz-frakciónak:
1. A szombathelyi Fidesz-frakciónak mi a véleménye a 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. paragrafusának azon rendelkezéséről, hogy a tárgyévi vagyonnyilatkozatok leadása után az előző évi vagyonnyilatkozatokat visszaadják az azt tevő képviselőknek?
2. Miként próbálnak megfelelni az átláthatóság elvének a kormánypárti képviselők?
3. Mi oka annak, hogy ennyire ragaszkodnak a törvényi előírásokhoz még akkor is, amikor egy morális szempontból rossz üzenettel bíró rendelkezést követnek?
4. Az egyes képviselők vagyonnyilatkozata digitalizált formában elérhető marad, ha már a papírformátumút visszakapták?
5. Az előző évi vagyonnyilatkozatok hiányában a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság miként fog tudni működni?
6. A vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság hogyan fog eljárni a kétes ügyekben, ha nincs mihez viszonyítani a képviselők vagyonosodását?
7. Mi a véleményük a Balassa Péter által benyújtott módosító javaslatról, mely szerint a képviselők családtagjai által benyújtott vagyonnyilatkozatok is legyenek nyilvánosak?
8. Mennyire tudnak partnerek lenni abban, hogy legalább a képviselők korábbi években beadott vagyonnyilatkozatai elérhetőek maradjanak a város honlapján - ahogy azt most a szocialista képviselők szándéka mutatja?
A nemzetiszocialista médiakezelési gyakorlat
Ma Magyarországon az lett volna a csoda, ha a fideszesek készségesen válaszolnak a kérdéseinkre, és ad abszurdum, valami elfogadható válasszal szolgálnak.
Amint az látható, ezek az emberek még nem jutottak el odáig, hogy belássák, jelen szituációban nem a Nyugat.hu kérdésire nem válaszoltak, hanem a választópolgáraik arcába nevettek. Persze, ez így törvényes, de kérdés az, hogy meddig kell, és érdemes követni az egyértelműen rossz törvényt, és mi az a pont, ahol már illene egy helyi rendelettel megoldani a kétes ügyeket.
A kormánypárt már régóta igyekszik belénk nevelni az erkölcseit, és azt is megszokhattuk már, hogy náluk egyes fogalmak új jelentéstartalmat kapnak, a fekete is lehet fehér, amennyiben a politikai érdekek az diktálják, de azért az mégis túlzás, hogy 2019-ben már nem lehet visszanézni, hogy 2014-ben mije volt a tisztelt képviselőnek. A probléma másik oldala pedig az, hogy az emberek sincsenek hozzászokva ahhoz, hogy számon kérjék az ilyen
apróságokat
a választott képviselőiken, holott a képviselő van a választópolgárokért, és nem fordítva, de ez közhely, azt hiszem.Csepp a botránytengerben
Pedig nem telik el nap, valami kormányzati svindli, botrány nélkül. Akinek van takargatnivalója, az most már a törvény értelmében is nyugodt lehet. Megjegyzem, hogy igazán vicces látni, mennyi nincstelen, hajléktalan irányítja az országot, és hoz jelentős, mindannyiunk sorsát érintő döntéseket.
Balassa Péter felvetése is érdekes, de ki fogja eldönteni, hogy mekkora a család, vagyis hogy a képviselők hozzátartozóit milyen széles körben kell vizsgálni? Mert, ha csak a közös háztartásban élőket vesszük, akkor még mindig vannak távolabbi rokonok. Ha a törvényeinket nézzük, akkor a nagyszülők már nem rokonok – legalábbis az örökbefogadásoknál ez a helyzet.
Szóval, a családi kör széles, és talán túl sok információ jönne így össze. Másrészt ott vannak a jó barátok (gondoljunk csak a jó öreg gázszerelőre), akik nem csak a rég elvesztett álmot hozzák vissza, hanem adott esetben némi pénzt is parkoló pályára tudnak állítani. A végső megoldás talán az lenne, ha világos, mindenki számára átlátható szabályok közé szorítanánk a képviselőket.
