A szombathelyi színház nem lacafacázik, ez most sorozatban a harmadik bemutatója a szezonban, pedig alig mentünk bele az őszbe. A múlt héten írtunk Woody Allen kapcsán egy másik párkapcsolat viharairól a Játszd újra, Sam!-ben,
Tényleg, minek is újra játszani Woodyt (és Kernt)? 2015. October 03. 13:00 két hete a Kripliről
Ilyen lett a macskapöcsűre karikírozott világ, az ír-magyar kripliség 2015. September 26. 07:54 , és most itt egy klasszikusabb „lakásszínház”, a két Móricz-egyfelvonásos: a Jelenetek 2 házasságból, B. Török Fruzsina és Koltai Róbert újragondolásában.
Erről jut eszembe, nemrég akadt a kezembe egy színházi lap, benne pár jegyzet a nemrég elhunyt Koltai Tamás határidőnaplójából. A színikritikus nagybetegen is, ahány este, annyi premiert tervezett be magának. Hátborzongató munka, másról sem szólhatott az élete, csak estéről estére beülni egy zsöllyébe? Nem semmi! Mi meg sokalljuk a heti egyet? Dehogy, csak mire a vidéki újságíró beesik a színházba, átmegy rajta ezer hír-téma-baleset, és mire este lesz, már csak egyre nem tud koncentrálni, magára az előadásra. De jó ez, ne panaszkodjunk, csak ezt a főállású kritikusi életformát hagyjuk már meg másnak.
Szóval, itt az új Móricz-darab, zsinórban a harmadik premier
A rendezőt, Koltai Róbertet életének talán legjobb szerepében
Koltai Róbert talűán életének legjobb szerepében 2012. February 24. 21:23 épp Móriczként láttam: három éve a Napló-szilánkokban. Az is egy szombathelyi, ráadásul országos premier volt. Olyan mélységeket hívott elő magából, ami meglepett és megrendített, ahogy akkoriban megjegyeztem: mint színész egészen új minőségben lépett elénk. Az akkori darab az 1924-25-ös Móricz-naplóból egy sajátos szemezgetés volt. Talán folytatásként is tekinthetjük ezt a mostanit, a harmincas évekből származó két egyfelvonásost, amelyek nagyon rímelnek egymásra, témájuk azonos: a félrement házasság.
Móricz zseniális lélekbúvár és megfigyelő volt, mást se csinált életében, mint jegyzetelt. Emellett maga is nagy tapasztalattal rendelkezett házasság témakörben. Erről szól ez két egyfelvonásos is: látlelete a páros lét kezdetének és végének. Olyannyira élő és valóságos a szöveg, mintha saját veszekedéseit diktafonra vette volna. (Csak hát a technika nem tartott ott).
Mintha ott ülnénk a múlt század egyik budapesti bérlakásában
Milyen jól is mutatna mondjuk ez a színdarab egy belvárosi lakásszínházban! Szinte látjuk kint a várost, a koszlott falakat, az erkélyeken gubbasztó galambokat. Ebben a kispolgári látszatvilágban ebédek és vacsorák szünetében játszmázik egy férfi és egy nő. Veszekednek, mint mi, csak körülményesebben, bár magázódva sem nehéz szétszedni a másikat.
Egy korai és egy késői párkapcsolat lenyomatával van dolgunk, a kezdettel és a véggel – ez a két házasság, két felvonásban. Ügyes sztoriba csomagolva, telis-tele utalásokkal, amelyből ráismerünk magára a szerzőre, Móriczra.
Az Az asszony beleszól egyfelvonásos egy krimikomédia, vidámabb és játékosabb. Egy még megbocsátó, ám nem vak feleséggel, és egy folyton nyüzsi karrierista, széltoló férjjel, aki épp a bulvárújságírásért él és rajong. Gyaníthatóan kurvákat is hajt, szigorúan munkaügyből kifolyólag. Válság van, a feleség unja a magányt, az éjszakai kimaradásokat, a konyhai robotot, és valódi családot, gyerekeket, több pénzt, több férjet akar. Már látszanak az árkok a férfi és nő között, de még van híd, van megbocsátás.
Varga Dórának (az első feleség) elhiszem a fiatal nőt, aki őrlődik. Aki beszól, kilép a konyhatündér szerepéből, és jogokat kezd igényelni: hogy ne vágják már át, ne nézzék házicselédnek, ne csapják be, és legyenek vele őszinték. De aztán, ugye...
Kálmánchelyi Zoltán a puhaléptű kandúrbandi, közelről is megvan a figura, rászabták (vagy magára szabta), belülről játszik, van egy-két jól kidolgozott saját poénja is. Nem tudom, láttam-e már ennyire görcsmenetesen jónak.
Egy szünet, és kezdődik egy egészen más párossal a Rab oroszlán,
amit Móricz felesége öngyilkossága után vagy tíz évvel írt. Tagadhatatlan a darabbéli Juluka és a volt írófeleség, Janka közti azonosság. Megelevenedik egy húszéves házasság minden gyötrelme, végigzongorázva a hibákat, a sérelmeket, boncolgatva az okokat, és azt, vajon mi vezethette a feleséget az öngyilkossághoz. Mindehhez szikár humor és lazaság párosul.
Móricz ebben a darabban veti fel először, mi lett volna, ha Janka másképp dönt, és folytathatják közös életüket, ha nem lesz öngyilkos, hanem visszatér. Fájdalmas játék ez. Koltai rendezésében ez a „mi lett volna, ha…” találóan, meglehetősen szürreálisan jelenik meg, egy padon, mintha a vasúti peronon találkoznának valahol az égi és földi mezők között.
Koltai remekül hozza ezt a figurát, mintha magát játszaná, aki épp egy statisztikus tisztviselő, nem tesz sokat, benne él a szerepben, megelevenedik, nem gondolkodunk azon, hogy játszik, ő most az, aki.
Janka-Juluka szerepében visszakaptuk érett, karakteres színésznőként Bálint Évát, aki egy földön két lábbal járó, családcentrikus asszony. Temperamentumos, van véleménye, kemény nő, aki az életét, karrierjét áldozta uráért. Odafigyelt a munkájára, spórolt, kritizált, ötlete, véleménye, akarata van. Aki aztán nem bírta elviselni, hogy húsz év után megunták, hogy jött egy fiatal titkárnő (a valóságban egy színésznő). Aki „majdnem” belehal a szégyenébe és a fájdalmába, mert úgy érzi, kisemmizték, elvették egyetlen „játékszerét”, akiből ő csinált írót (a darabban tisztviselőt).
Izgi, hogy mi se tudunk mást, mint épp a szereplőink
Csak annyi információnk van, ami a párbeszédekben elhangzik, amit a nők és férfiak egymásnak elejtenek vagy bevallanak, persze, a gesztusaikból is érződik, mi az igazság, így rakjuk magunk is össze a történetet. Aztán vagy hiszünk a férfiaknak, vagy nem…
Féltem, hogy monoton lesz, hogy a fiatalok nehezebben oldják meg, hogy egy órán át szinte végig színpadon vannak, ráadásul ketten. Féltem, hogy nem lesz intim, hogy aztán a második félidőtől ellaposodik. Koltai rendezésében sem bíztam, az Én és a kisöcsém
Koltai Róbert megrendezte, Én és a kisöcsém megnézte 2014. October 04. 10:56 nálam a lécet alulról súrolta. De Móricz nemcsak Koltainak, hanem ennek a mini stúdiószínháznak is jól áll. Nem észveszejtő, formabontó, nem újító színház, nagyon ismerős és polgári, de érdekes.
Nem tökéletes munka, például hosszúak a köztes szünetek, de ha a sztorira fókuszálunk, megérint és leköt. Tetszik, ahogy lépésről lépésre kitalálták, és felépítették a jeleneteket, amilyen keretjátékokba csomagolták a dialógusokat, nem pusztán beszélő fejeket kapunk, mindig történik valami, hol esznek, hol kezet mos valaki, hogy ágyra dőlnek, szóval zajlik az élet, nem unatkozunk. Élnek a figurák, és természetesek, ez a legjobb.
Jelenetek 2 házasságból
B. Török Fruzsina: (Móricz Zsigmond művei alapján): Jelenetek 2 házasságból
- két egyfelvonásos komédia -
Szereplők:
Az asszony beleszól
Imre/Kálmánchelyi Zoltán
Ilonka/Varga Dóra
Rab oroszlán
Vágrándy Aladár/Koltai Róbert
Juluka/Bálint Éva
Dramaturg: B. Török Fruzsina
Látványtervező: Szlávik István
Kellékes: Nagy Kornél
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő/Rendezőasszisztens: Egervári György
Rendező: Koltai Róbert
Bemutató: 2015. október 9. 19 óra, Márkus Emília terem