Immár hónapok óta tart a Jobbik országos kampánya, amely elsősorban a magyar termőföldek és a hazai ivóvízkincs magyar tulajdonban tartását tűzte a zászlajára. A párt vasi szervezete a megyei közgyűlésben körülbelül fél éve kezdeményezte az úgynevezett földvédelmi bizottság létrehozását, amely az országban elsőként látott hozzá a zsebszerződésekkel kapcsolatos ügyek felgöngyölítéséhez. A bizottság megalakítása után a jobbikosok az Őrségben földvédő razziát is indítottak. A párt helyi politikusai Magyar Zoltán parlamenti képviselő társaságában ma újabb információkkal szolgáltak a sajtó számára.
2014 után elveszhetnek a magyar földek
Bana Tibor, a Jobbik megyei elnöke, országgyűlési képviselője azzal nyitotta a tájékoztatót, hogy pártja véleménye szerint a magyar termőföldek hazai kézben tartása az egyik legfontosabb nemzetstratégiai feladat. A fent már említett razziák alkalmával pedig olyan információkhoz jutottak, például helyi gazdáktól is, melyek alapján Bana szerint kijelenthető: csak az Őrségben több ezer hektár termőföldre jegyeztettek be a külföldiek zálogjogot, és ezek a hazai területek 2014 után lejáró védelme után a tulajdonukba is kerülnek.
Az ilyen ügyek többségében egy magyar stróman, általában egy kft. játszik közre abban, hogy külföldi érdekeltségű, a később említendő konkrét esetekben osztrák cégek zálogjogot alapítsanak az adott területen. Ezzel egyértelműen az a céljuk, hogy az érintett földek a termőföld-vásárlási moratórium 2014-es lejártával ténylegesen osztrák tulajdonba kerüljenek
, összegzett Bana. (Itt kell kiemelnünk azt, ami később a sajtótájékoztatón is elhangzott: a külföldiek zálogjog-alapítását a hatályos magyar törvények nem tiltják, mivel ez nem egyenlő a tulajdonszerzéssel. Így hangsúlyozzuk, hogy a Bana által az alábbiakban megnevezett három cég semmilyen törvénysértést sem követett el, ezzel a Jobbik sem vádolja/vádolta őket.)A képviselő a folytatásban hozzátette: a cégkivonatok és a tulajdoni lapok alapján úgy vélik, egy egervári (Kaschaex Alto Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.), egy gutorföldei (REAL LFC Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft.), valamint egy szentgotthárdi cég (Szép Föld Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft.) is érintett lehet a zsebszerződésekben. Bana szerint a vállalatok között egyébként komoly összefüggések, személyi összefonódások is vannak.
Vagyonosodási vizsgálatokat is kezdeményeznek
Bana azt is elmondta: a rendelkezésükre álló adatokat rövidesen feltöltik a világhálóra, majd eljuttatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, az ügyészséghez, valamint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztoshoz. A Jobbik azt kéri, hogy az érintett strómanok ellen indítsanak vagyonosodási vizsgálatot. Bana leszögezte: pártjuk továbbra is mindent megtesz a külföldi cégek magyarországi földszerzésének megakadályozása érdekében, továbbá üzenik a hazai strómanoknak, hogy
akinek van félnivalója, az féljen is!
Magyar Zoltán, a Jobbik Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja nagy eredménynek nevezete azt, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen a kormánypárti többség elfogadta, majd tárgysorozatába vette a Jobbik azon javaslatát, mely alapján a jövőben megtilthatják a külföldiek termőföldekre vonatkozó zálogjog alapítási lehetőségét. (Ez a kérdés Magyar reményei szerint két héten belül a parlament elé kerülhet.) A politikus a termőföldek kapcsán alapvetően három problémakört nevezett meg.
Egyrészt az állami földeket hiába pályáztatják meg, mert azok a Fideszhez közeli emberekhez kerülnek. Másrészt a külföldi tulajdonszerzés már az egész országban elterjedt, de a leginkább Nyugat-Magyarországra jellemző. Harmadrészt a körülbelül egymillió hektárnyi terület felett uralkodó oligarchák ténykedése is ellehetetleníti, hogy a magyarok saját hazájukban termeljék meg a számukra szükséges élelmiszereket.
Mire juthat földügyben a brüsszeli rosszfiú?
Vas után egyébként további négy megyében hozták létre a földvédelmi bizottságot, a szomszédos Zalában, valamint Győr-Moson-Sopronban viszont nem, pedig Magyar úgy látja, e két területen is komoly problémák adódhatnak a zsebszerződésekből. A képviselő azt is elismerte, hogy szeretnének félelmet generálni a strómanokban és a magyar termőföldre ácsingózó külföldi cégekben, hogy azok semmiképpen se érezzék biztonságban magukat.
Rába Kálmán, a Jobbik megyei képviselője mindezekhez még annyi tett hozzá, hogy a mai nap agrárpolitikai szempontból történelminek nevezhető, hiszen a Jobbik az első párt, amely konkrét lépéseket tett a zsebszerződések ellen. A politikus eredményesnek ítélte a megyei földvédelmi bizottság munkáját, már csak azért is, mert a tevékenységük híre egészen a parlamentig jutott. Rába szerint a vidék talpraállítása közös ügy, melyben a Jobbik a jövőben is partner lesz.
A három képviselő végül egyöntetűen leszögezte: amennyiben a pártok ki akarnak állni a hazai termőföldért, akkor az unióval is meg kell küzdeniük. Jelenleg azonban szinte kizártnak tűnik, hogy a Brüsszelben rosszfiúként számon tartott Magyarország az iparra nagyobb hangsúlyt fektető európai nagyállamokkal szemben keresztül tudná vinni a mezőgazdaságra vonatkozó szándékait.
