A csütörtökön délután nyílt Megtört progresszió nem lehetne Bécsben vagy Londonban, de nem azért, mert nem üti meg a mércét, hanem mert arrafelé nem nagyon tudnák hova tenni.
Mi viszont nagyon is tudjuk, főleg azok, akik átélték azokat az éveket, vagy éppen utólag jöttek rá, hogy milyen fontos és különleges időszak volt ez.
Mint ahogy fontos és különleges a kiállítás maga is, amelynek jelentősége messze túlmutat Szombathely határain.
És itt most segítségül hívjuk a sajtóanyagot:
Az „új gazdasági mechanizmussal” együtt járó társadalmi nyitás az 1960-as évek végén és a ’70-es évek legelején szinte felrobbantotta a magyar művészeti életet. A „helsinki békefolyamat” jegyében is nyitó hatalom rövid gyeplőn, de engedte a kibontakozó új művészetet, sőt némileg támogatta is a kezdeményezéseket. Abban a pillanatban azonban, amikor – akár tévesen, akár joggal – azt érezte, hogy a művészek ellene dolgoznak, közbelépett, és közvetlen vagy közvetett eszközökkel ellehetetlenítette a próbálkozásokat. A Megtört progresszió című kiállítás nyolc év hazai történéseit és művészeti törekvéseit tekinti át. Bemutatja azokat politikai és társadalmi folyamatokat, amelyben a magyar progresszió megszületett, végigköveti az új művészeti utak sorsát, amelyek – sajnos szinte kivétel nélkül – elhaltak, vagy alkotóik elhagyták az országot. A rövid „virágkor” azonban nem múlt el nyomtalanul, hiszen a „hivatalos” kultúra is megváltozott. A hatalom megértőbb nem, de óvatosabb lett, és számos, a progresszióban induló művészt beemelt a támogatott kultúra körébe.És van még egy különleges aktualitás:
2022-ben lesz 50 éve, hogy megjelenhetett Magyarországon is a Syrius zenekar Ausztráliában felvett, a műfajra és az évtized alkotóművészeire is óriási hatású Devil’s Masqurade című nagylemeze. A kiállítás a zenekar előtt is tiszteleg.
Hogy mennyire komoly az ügy, az is jelzi, hogy az eseményen
itt volt Demeter Szilárd, a kiállítást támogató Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke is.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról nevezetes, hogy gyakran tesz a magyar kulturális élettel kapcsolatos vitatható állításokat. Mostani beszédében leginkább a szabadság és a szabadság hiányának kérdéskörét járta körül, ellentétbe állítva például Orszáczky Jackie József Attila feldolgozását a nyugati woke ideológiával.
Beszédet mondott még Horváth Soma alpolgármester, Csapláros Andrea múzeumigazgató és Vig Károly kurátor is. (A másik kurátor Kaján Imre.)
A kiállítást Kelecsényi László író, filmtörténész nyitotta meg, aki az akkor készült filmekkel idézte meg „a Kádár-korszak legszebb éveit”.
A nyitóeseményen a szombathelyi kulturális élet számos ismert figurája mellett megjelent Ráduly Mihály, a legendás Syrius együttes szaxofonosa is.
A kiállítás 2024. május 5-ig tekinthető meg a Szombathelyi Képtárban, és terveink szerint nemsokára megnézzük közelebbről is.
Ezt javasoljuk olvasóinknak is.