Néhány nappal ezelőtt kollégám ezt a borítékot tette le az asztalomra.
A boríték egy két oldalból álló olvasói levelet tartalmazott, amelyet olvasónk eredetileg a Miniszterelnöki Kormányirodának írt, és – fogalmazzunk így – erős szavakkal kritizálja – Orbán Viktor miniszterelnök és kabinetjének a tevékenységét.
Íróját láthatóan áthatják az érzelmek, amire a betűtípusok változatosságából és a nyomtatott nagybetűk bőséges használatából következtetünk.
A név nélkül érkezett levélbe néhány helyen bele kellett törölnünk, merthogy szerintünk jogsértő kijelentéseket is tartalmaz. (Mi még itt hiszünk az ilyen elavult hülyeségekben.)
Aztán még kettő érkezett
Havonta, kéthavonta érkeznek szerkesztőségünkbe hagyományos olvasói levelek, de most valami rendkívüli történt. A következő napon ismét két újabb borítékot hozott a postás.
Bennük egy-egy újabb, nyomtatóval nyomtatott levél lapult, igaz, nagyon különböző témákat dolgoznak fel.
Az elsőt aláírta szerzője, és az egyik szombathelyi kormányablakra panaszkodik. Mi korábban többször dicsértük ezek működését, de ezek szerint nincs mindenki megelégedve. Azt nem tudjuk, hogy a levél írója hivatalosan is tett-e panaszt.
A harmadik levél végén nincs név, csak annyi, hogy „Egy környékbeli”. Témája viszont igazán aktuális: a szombathelyi kórházzal szembeni terület sorsa.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, ide eredetileg lakótömböket és boltokat terveztek a beruházók, de aztán a szakszervezeti és a lakossági tiltakozás miatt most úgy tűnik, hogy parkolók létesülnek a területen.
Olvasónk egy harmadik aspektusból vizsgálja a lehetőségeket, és arról ír lírai hangvételű levelében, hogy talán nem kellene minden millimétert lebetonozni.
Ha már hagyományos olvasói levél, mindenképpen fel kell idéznünk azt a 2018-as küldeményt, amit nemcsak kézzel írtak, de rajzokkal is segítették a felvetetett témák jobb megértését.
