Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Kiderült, melyik magyar dalokat hallgatjuk a legtöbbet

Az első ötben egyetlen olyan sláger van, amit 2000 után írtak.

Rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint tavaly. A 2019-es koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő - írja az MTI.

A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes Csókkirály című, 1980-ban megjelent slágere vezeti, az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is - közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület pénteken az MTI-vel.

Mint írták, az Artisjus minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.

A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár egyetlen jövedelemforrása. A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1991-en kapnak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot.

"Nagy kérdés, mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Jelenleg igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a pesszimistább számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben" - szerepel a közleményben.

A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok mintegy 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64 százalék).

Az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami 2000 utáni.

Fenyő Miklós nem kereshetett rosszul a tavalyi évben
Tánczos Mihály

A 2019-es élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és szöveg: Fenyő Miklós), ezt követte az egykori házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István).

A dobogó harmadik helyére Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jóbarátok című örökzöldje került.

Negyedik a sorban a Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály), az ötödik helyen a Beatrice Azok a boldog szép napok című száma áll (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra