A közelmúltban egy szombathelyi reklámújság - a NASA-ra hivatkozva - azt közölte, hogy novemberben elsötétedik-e Föld 15 napra.
A címoldalon megjelent írás jó eséllyel helyi sajtótörténeti mélypontot jelent, merthogy nem egy orosz dezinformációs portálról, hanem egy szebb napokat látott nyomtatott magazinról van szó.
Tépelődhetnénk itt most azon, hogy vajon mi motiválta a szerkesztőket ennek az ostoba álhírnek közzétételére, de maradjunk annyiban, hogy legyünk óvatosak, amikor nehezen ellenőrizhető tudományos szenzációkkal találkozunk.
Az alábbi hír kapcsán is bujkálhat bennünk a hitetlenség kisördöge, de annyiban mégiscsak más, mint a 15 napos elsötétedés, hogy a témával az elmúlt napokban komolyabb brit sajtótermékek (Mirror, Express stb. ) is foglalkoztak, és amúgy sem tartozik a lehetetlen kategóriába.
A Northumbria Egyetem (Newcastle) tanulmánya 2015-ben már futott egy kört a brit sajtóban, és néhány nappal ezelőtt gyakorlatilag ugyanezt melegítette fel a Sky News, amit sokan átvettek.
A matematikai modell (amelynek pontosságát 97%-ra taksálják megalkotói) lényege, hogy a nap mágneses tevékenysége szorosan összefügg a Föld éghajlatával: amikor az előbbi csökken, dokumentálhatóan hidegebb időszakok vannak bolygónkon.
A számítások szerint 2030 táján kezdődne egy újabb „kis jégkorszak”, ami bő egy évtizedig tartana.
No nem kell a világvégére számítani, a lehűlést főleg a szokatlanul harapós teleken érezhatjük majd meg, de a kellemetlenség arra is jó – mondják a szakemberek -, hogy némi időt nyerjünk a globális felmelegedés elleni harcban.
Hogy a tudományos jóslást mennyire kell komolyan venni, az mindezzel együtt bizonytalan, mindenesetre a jelenséget jól dokumentálták korábban is.
Londonban a 17. század második felében a befagyott Temzén tartottak vásárokat, és emlékezzünk csak: a legenda szerint Mátyást a Duna jegén választották királlyá. Ez utóbbi nem teljesen igaz, de az biztos, hogy az idő tájt teljesen normális volt, hogy télen befagyott a folyó.
A magyar és európai kis jégkorszak teleit Rácz Lajos dolgozta fel a História folyóiratban, egykori feljegyzések alapján.
Ezek szerint a kis jégkorszak hideg telein összefüggő jég keletkezett a Dunán és a Tiszán, a hideg már ősszel beköszöntött és alaposan belenyúlott a tavaszba.
„1684-ben például a soproni Payr-krónika feljegyzései szerint oly hideg lett, hogy a szobákban befagyott a víz, a falvak pincéiben megfagyott a bor és a szőlőtőkék is elfagytak” – írja Rácz Lajos ebben ez érdekes tanulmányában.
Ilyen teleken 80-100 napon keresztül is fedheti hó az Alföld vidékét, magasabb hegyekben akár 140-160 nap is lehet a hóborítottság időtartama, és más furcsa időjárási extrémitások is előfordulhatnak.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
