„Menjetek le, nézzétek meg a Pinka-szurdokot” – kaptuk a jó tanácsot egy helyitől a felsőcsatári szőlőhegyen, amikor fotós kollégámmal arra volt dolgunk. Mivel igazi májusi jó idő volt, megfogadtuk a tanácsot azzal a céllal, hogy az ott készült fotógalériának biztosan örülnek a Nyugat.hu olvasói.
A Pinka a Rába legjelentősebb vasi mellékvize. Felsőcsatárnál érkezik meg és hosszabb-rövidebb itthoni tartózkodás után többször lép vissza Ausztriába.
Ha a szurdokot akarjuk felkeresni, érdemes Felsőcsatáron, a Pinka-hídnál leparkolni, az úton a Vas-hegy felé vegyük az irányt. Jobb oldalon lesz egy keskeny ösvény, amit táblák is jeleznek, akárcsak azt, hogy a szurdok onnan 400 méter. Az ösvény a "Vasfüggöny túraút" része. A vasfüggöny miatti sok évtizedes elzártság az egyik oka annak, hogy a terület szinte érintetlen. A hídon ugyanis csak az mehetett át, aki helyi volt és volt engedélye.
De azért is maradt vadregényes a táj, mert a rendszerváltás óta gyakorlatilag erdészetileg sem felügyelik a területet. Különleges látvány a hallépcsős duzzasztógát.
A szurdok egészen kicsi gyerekkel is élvezetes kirándulóhely, nagy nyári melegben a parton jókat lehet játszani, kavicsozni, pancsolni, hallgatni a víz csobogását és figyelni az élővilágot. Vidra, macskabagoly, fecsketárnics, nyugati csillagvirág, süvöltő, jégmadár, vízirigó, de a hódokat se hagyjuk ki és még hosszan sorolhatnánk.
A Pinka jellemző halfajai: a pisztráng, a márna, a paduc, a domolykó, a ponty, a keszeg. Horgászni nem volt időnk, de egy kisebb túrára igen, ráadásul munkaidőben.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
