Az alakítható massza marad csak az elnéptelenedő keleti blokkban

A rezsim ellenségeit nem kell már Szibériába küldeni.

Nemrégiben volt Bécsben egy kerekasztal beszélgetés – írja a privatbankar.hu honlapon Káncz Csaba -, melyen a téma Közép- és Kelet-Európa rohamos népességvesztése volt. Ez a kutatók szerint a demokráciát is veszélyezteti a térségben, sőt az is elhangzott, hogy a helyzet már a kommunista NDK 1961 előtti állapotához hasonló, amikor a tömeges elvándorlásra válaszul Kelet-Berlinnek falat kellett felhúznia. A fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. A rezsim ellenségeit már nem kell Szibériába küldeni, elég, ha kinyitják a határokat előttük.

Mint olvashatjuk, Tim Judah, a The Economist újságírója a Világbank előrejelzéseire hivatkozva megdöbbentő statisztikai adatokat közölt. Ezek szerint Bulgáriának 2050-re 39 százalékkal kisebb lesz a lakossága, mint az 1989-es rendszerváltáskor. Bosznia-Hercegovina esetében ez a mutató 29 százalék, Szerbiában 24 százalék, Horvátországban 22 százalék, hazánkban 20 százalék, Albániában 18 százalék, Lengyelországban pedig 14 százalék. Kisebb, csupán 2-6 százalék közötti esés várható Görögország, Csehország, Észak-Macedónia, Montenegró és Szlovákia esetében.

Pixabay

A kutatók párhuzamot vontak a jelenlegi helyzet, valamint a XIX. század folyamatai között. Akkor a falvakból vándoroltak a nagyobb városokba az emberek, most pedig a szegényebb Keletről a tehetősebb Nyugat felé. Óriási különbség azonban, hogy míg akkor a falvakban a magas népszaporulat még kiegyenlítette a veszteséget, napjainkban Kelet-Európa egyes vidékei rohamosan néptelenednek el.

A Visegrádi Négyek országaiból felgyorsult a kiáramlás az ezredforduló óta. Csupán Lengyelországot 4,4 millió polgára hagyta el, a teljes lakosság 11,7 százaléka. Őket követik a csehek (8,5 százalék), Magyarország (6,5 százalék) és Szlovákia (6,3 százalék).

Hazánk esetében egy 2016-os felmérés szerint az érettségizettek 16, a diplomásoknak pedig 21 százaléka tervezi, hogy külföldre megy hosszabb-rövidebb időre. A tanulók körében ennél is súlyosabb a helyzet: 67 százalékuk menne el az országból. Oroszországban a friss kutatások szerint 10 éves csúcsra ugrott az országot elhagyni szándékozók száma. A 18 és 24 év közötti korosztály 53 százaléka (!), míg a 25-39 év közötti korosztály 30 százaléka szeretne hátat fordítani Oroszországnak. A teljes népesség 21 százaléka fejezte ki vágyát arra, hogy elhagyja hazáját. Az ENSZ előrejelzése szerint a demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt 2100-ra az orosz népesség megfeleződhet, 84 millió főre zuhanva.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet