Néhány nappal ezelőtt
mutattunk fotókat
Magányos kócsag a Perint partján, Szombathelyen
May
13.
15:50
egy magányos kócsagról, a képeket olvasónk készítette a szombathelyi Csónakázótó partján.
De kiderült, nem is olyan ritka, hogy nagyobb testű gázlómadarak teszik tiszteletüket a tónál. Olvasónk, Horváth Karolina is küldött kéepket egy nagy kócsagról és egy szürke gémről. Igaz, ezek a fotók nem most készültek, hanem 2019 őszén, de remélhetőleg visszatérő látogatókról van szó.
A nemes kócsag
A nagy kócsagot régebben nemes kócsagnak hívták, ő a magyar természetvédelem címermadara. Amerikában és Afrikában honos, de Európában sem ritka. Társas állat, így valószínű, ha egyet látunk, a közelben többen is vannak.
Magyarországon 1800-3000 költő párra tehető a számuk, populációjuk növekszik. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkel nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Fertőnél is találkozhatunk.
A kócsagállományt a 19. században tizedelte meg a kócsagtoll viselésének divatja, azóta az állomány regenerálódik. A nagy kócsag fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
A szürke gém
A szürke gém azért érdeles, mert főként északon honos, a 60. szélességi fokig megtalálható, és onnan időnként délebbre vándorol.
Vándormadár, a gólyához hasonlóan a telet Közép- és Dél-Európában tölti, de Afrikába is eljut, a Szaharától délebbre fekvő területekre. Élőhelyén belül a szürke gém a vizes élőhelyeket részesíti előnyben, amelyek megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítanak számára.
A szürke gém magyarországi állománya mintegy 2500–3500 fészkelő párra tehető, és stabilnak minősül. Elsősorban a Tisza-tó és a felső-Tisza vidékén gyakori, de majdnem minden vizünk mellett előfordul. A Dunántúli- és az Északi-középhegységben a legkisebb az állomány sűrűsége.
Nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, de Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
