Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Siralmas állapotban vannak a Kőszeg és Velem környéki fenyőerdők

Ha valaki kételkedik a klímaváltozásban, nézzen körül a Vas megyei hegyekben.

Vas megyét bőven megáldotta az anyatermészet gyönyörű tájakkal, ez nem vitás. Ha a fél életünket az Alpokalja hegycsúcsainak, völgyeinek és erdei ösvényeinek felfedezésével töltöttük, még akkor sem láttunk mindent.

Jó pár éve azonban már az egyszeri természetjárónak is szúrhatja a szemét a kopaszodó, rozsdásodó fenyvesek látványa. Valami nem stimmel.

Ahogy azt bizonyára mindenki jól megtanulta általánosban, a fenyők örökzöld növények, az örökzöld pedig azt jelenti, hogy nem egyszerre hullajtják el lombjukat, egész évben zöld színben pompáznak. Az Alpokalján ehhez képest hatalmas egybefüggő területeken barnulnak meg, s pusztulnak el szép lassan a fenyőfák.

És ez a látvány csak egyre rosszabb lesz
telefonos fotó

Az örökzöld növények, így a fenyők is a hűvösebb éghajlatot kedvelik, nem véletlen, hogy a skandináv országokban vagy Kanadában élnek a legmagasabbak és legerősebbek. Ezért történik az, hogy a klíma felmelegedésével a növények is egyre északabbra "vándorolnak". Elképzelhető, hogy pár évtized múlva a fűzfák és nádasok helyét a Balatonon is átveszik a pálmafák.

Mit mondanak a szakemberek?

"Néhány éve már problémát okoz a lucfenyőket károsító szú, ám ez a bogár nem minden örökzöldre veszélyes" - tudtuk meg a geológustól, aki azt is hozzátette, hogy ennek a fafajtának már a telepítése sem volt szerencsés, mivel a miénknél sokkal csapadékosabb klímát kedveli.

"A mostani szárazabb klíma pedig legyengíti őket, a kevés csapadék miatt kevesebb gyantát képesek termelni, pedig ezzel tudnának védekezni a szúk ellen" - mondta Horváthné Korom Zita.

A geológus arról is beszélt, hogy azzal tehetnénk a probléma ellen, ha a lucfenyők helyére olyan őshonos fajokat telepítenénk, melyek valóban a mi klímánkra valók.

Pusztuló fenyőerdő a Vas megyei Csepreg közelében
Józing Antal

Horváthné Korom Zita véleményével egybecseng a Szombathelyi Erdészeti Zrt. igazgatójának válasza, melyet lapunk kérdésére adott.

Vannak olyan fenyőfélék, amik lombhullatók, ha ezeket látjuk barnulni, aggodalomra semmi ok. Tavasszal újra kihajtanak. A lucfenyők száradása viszont egy régre visszanyúló probléma, és jelenleg is fejtörést okoz az erdészetnek - tudtuk meg Bugán Józseftől.

Az elmúlt évtizedekben mindenki számára tapasztalható a klíma módosulása, és emiatt megindulnak azok a folyamatok, melyek a lucfenyők pusztulásához vezetnek - közölte az igazgató.

"A lucfenyvesek jelentősebb pusztulása mintegy két és fél évtizede kezdődött, azonban napjaink lucpusztulása sajnos minden eddigit felülmúl, mely vélhetően az állományok teljes megszűnésével jár" - tette hozzá Bugán József.

Arról is beszélt, hogy ebben leírhatatlanul nagy szerepe van az emberiség szén-dioxid kibocsátásának, és "a folyamat lassítására csak globális összefogással, feladatvállalásokkal lehetne reagálni, ám erre még a COVID időszakban tapasztalható kibocsátás csökkenés sem volt elegendő".

Tudunk egyáltalán tenni ez ellen?

Néhány évvel ezelőtt még a szakemberek közt is voltak olyanok, akik vitatták, hogy a jelenség a klímaváltozás következménye lenne. Hallottunk olyat is, hogy ez teljesen normális dolog, és most csak a klímahiszti gerjesztése miatt kezdtünk el beszélni róla.

Mostanra viszont már nem sokan szállnak vitába, még az Agrárgazdasági Kutató Intézet is készített egy részletes elemzést a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, melyben egy bő fejezet az örökzöld növények pusztulásáról szól.

Nagyon szomorú látvány
Józing Antal

Az, hogy a klíma melegszik, ma már tény. Vita inkább csak akörül van, hogy erről mi, emberek tehetünk-e, vagy a felmelegedés tőlünk függetlenül mindenképp megtörténik.

Az emberi felelősséget hangsúlyozók táborába tartozik többek közt Mátyás Csaba világszinten is elismert szombathelyi klímahatás-kutató, akivel nemrég mi is komolyabban elbeszélgettünk. Tanulságos. „A változások százszor gyorsabbak, mint korábban” – beszélgetés Mátyás Csaba klímahatás-kutatóval 2020. November 09. 07:34

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

„A változások százszor gyorsabbak, mint korábban” – beszélgetés Mátyás Csaba klímahatás-kutatóval

Magyarországra bevándorolnak majd az éghajlat változása miatt, vagy mi is tovább állunk? De nem ez az egyetlen kényelmetlen kérdés.

Haldokolnak a fenyvesek Vas és Zala megyében, búcsúzunk a tujáktól

A klímaváltozás félelmetes sebességgel módosítja a minket körülvevő környezetet, a hátsó udvartól kezdve az erdőig. „Nagyon nagy bajok lesznek” – mondja a Kámoni Arborétum vezetője.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Helyek

Tovább az oldalra