Emlékeznek a Szombathely-Gyöngyöshermán között tervezett bicikliút históriájára? Van véleményük a Markusovszky kórház látványberuházásairól vagy az új Brenner iskola EU-s pénzből történő megépítéséről?
- Kérdeztük mi is pár napja olvasóinktól, amikor felhívtuk a figyelmet a Transparency International Magyarország kezdeményezésére, amelyben a nyugat.hu mint médiapartner is tevékenyen részt vett.Magunk is meglepődtünk aztán, mikor Ligeti Miklóssal, a TI jogvédőjével szerda este Szombathelyen felszálltunk a közéleti kibeszélős buszra. Voltunk páran, épp elegen ahhoz, hogy tartalmas két órát tölthessünk el együtt. Ráadásul az eső is elállt a kedvünkért, így a helyszíneket is nyugodtan bejárhattuk.
A szokatlan buszos kirándulás a Transparency International Magyarország országjárása, amely az Európai Unió által támogatott „Egymásból építkezünk” program része. Szerveztek már ilyen Közpénz-szegetekre történő látogatást Szegeden, Pécsen és Debrecenben is. A programban a Transparency International Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy az állampolgárokat a közéletben való aktív részvételre buzdítsa. Ez a busztúra is azt szolgálta, hogy a helyi lakosok ne csak informálódjanak a város közberuházásairól, de el is mondhassák pozitív vagy negatív tapasztalataikat a megvalósult, vagy tervezett EU-s projektekkel kapcsolatban.
A busztúra a a Markusovszky kórház - mostani SZTK és Vérellátó parkolójából indult.
Amiért hírhedtek lettek Szombathely bicikliútjai
Az első állomáson kollégánk a Szombathely-Gyöngyöshermán közötti bicikliút „kalandos” történetét mutatta be. Bejártuk azokat a neuralgikus pontokat, amelyek ezt az összesen 160 millió forint közpénzből létrejött, EU által finanszírozott projektet jellemezték.
Első körben megnéztük a Rumi úton azt a kihagyott szakaszt, amiért a pályázatot beadták
Emlékeztetőül: a szombathelyi közgyűlés még 2011 nyarán nyújtott be egy európai uniós pályázatot, a város kerékpárút-hálózatának fejlesztése céljából. A pályázati anyag szerint Szombathelyen akkor 26 km hosszú volt a kerékpárutak összes hossza, elrendezése azonban mozaikszerű volt. A cél az volt, hogy a kerékpárutak összekapcsolódjanak, egybefüggő hálózatot alkotva, később pedig a szomszédos települések és Ausztria felé biztonságos biciklis kapcsolatot teremtsenek.
A projekt 4 km hosszú kerékpárforgalmi fejlesztést jelentett volna a terv szerint.
Tartalmazott kerékpársávot, új kerékpárutat, de csalóka módon, az addigi közlekedéshez képest kevés valós újat hozva úgynevezett kerékpározható út jelölést (zöld tábla, csak tájékoztató jelleggel, de semmilyen kötelezettséggel), valamint kerékpárnyom felfestéssel.
A 2011 júliusában benyújtott pályázat azonban a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának döntése alapján forráshiány miatt tartaléklistára került. Két évre rá, 2013-ban újabb bírálaton esett át, ekkor 127.657.494 forintnyi vissza nem térítendő támogatást ítéltek a projektnek, a beruházásra az önrésszel együtt
összesen 141.841.660 forint jutott, szemben az eredetileg tervezett 213.450.372 forinttal.
Így viszont néhány tételt ki kellett húzni.Pont az egyik legfontosabb rész esett áldozatul, a Rumi úti köldökzsinór szakasz - ezt szemléltük meg
A helyszínen is egyértelműen látszott, hogy pont az a cél nem valósult meg a bicikliút kapcsán, amiért a projektet elindították. A “Szombathely város kerékpárút-hálózatának fejlesztése Gyöngyösszőlős és Gyöngyöshermán városrészeken” című projektből pont a címadó Gyöngyöshermán esett ki, nem lett Gyöngyösszőlőshöz kötve.
Pedig - ezt a kirándulás résztvevői is megerősítették - fontos lett volna, mert iskolák, óvodák, rendelők és forgalmas üzletek vannak a körgyűrűn belüli szakaszon, Gyöngyöshermán városrész közvetlen közelében.
Ezután a további három kiemelt, szintén problémás helyszínt is megnéztük az ominózus bicikliút kapcsán
Összegezve elmondhattuk, valóban bővült a szombathelyi kerékpárút-hálózat, de annak csak egy töredéke új és valódi kerékpárút. Egy táblától, vagy egy piktogram felfestésétől még nem lesz biztonságosabb a közlekedés. A legfontosabb szakasz kikerült a projektből (Gyöngyöshermán), ahol épült, ott kérdéses, mennyire indokolt a kétsávos kerékpáros közlekedés (Diófa utca). Több helyen tervezésbeli hibák sora kísérte a projektet. Ennyit az elköltött közel 160 millióról.
A következő állomás az új Brenner János Általános Iskola és Gimnázium lett
Ennél a beruházásnál a szombathelyi egyházmegye volt a pályázó. Az Uniótól kapott 2,2 milliárd forintból felépítettek egy új szombathelyi általános iskolát és gimnáziumot. Maga az épület 2016-ban nívódíjat kapott.
Az épület előtt, kiszállva a buszból, az első kérdések között felmerült, miért is kellett új iskolát építeni Szombathelyen a katolikus egyháznak.
Röviden a válasz: a volt Püspöki Iskola (2008. szeptember 1-jétől Brenner János Általános Iskola) a 2015 előtti időszakban két telephelyen működött: a Petőfi S. utca 6. alatt a felső tagozatosok, a Hollán Ernő 8-ban az alsó tagozatosok tanulhattak. Mindkét épület régi, leamortizálódott, erősen felújításra szorult. Az iskola egyik telephelyén sem volt tornaterem, ezért a mindennapos testnevelés a téli hónapokban kivitelezhetetlennek tűnt. Tornacsarnokot viszont régészeti okok, valamint területhiány miatt egyik helyen sem lehetett felépíteni.A két régi épület felújítása helyett az Egyházmegye úgy döntött, hogy egy új helyen, új épületet létesít az iskolának, ahol mind az alsó, mind a felső tagozatosok elférnek, ugyanakkor az iskola gimnazistákat is képes lesz fogadni. Ezért pályáztak, és nyertek az Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében.
A projektet az EU-pénzek elköltése kapcsán, pozitív példaként hoztuk fel. Hiszen a 24 tantermes iskola nem véletlenül kapott nívódíjat, használható, külsőre is szép épületet kapott. Egy év alatt, határidőre készült el, az iskola 2,2 milliárdból épült fel. A tervezésnél kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az intézmény és annak közösségi terei mindenki számára – különös tekintettel a mozgásukban korlátozottakra – egyformán megközelíthetők és használhatóak legyen. A külsejében is hangsúlyos, nagy kiterjedésű épület jól illeszkedik a városi szövetbe.
A tetőkön napelemek, 24 tantermes, nagy és fényes tornaterem, öltözőkkel, 11 csoportterem laborokkal, 21. századi bútorzattal, modern ergonomikus padokkal és székekkel – ilyen lett Vas megye legújabb és legnívósabb iskolaépülete.
A buszos kirándulásunk részt vevői közül többen is megkérdőjelezték a beruházás társadalmi fontosságát.
Kérdezték tőlünk is, készült-e bármiféle hatástanulmány arra nézve, hogy ez új egyházi iskola mennyire illeszkedik majd a szombathelyi iskolarendszerbe, nem szipkázza el a gyerekeket, nem növeli- e az amúgy is erős iskolai szegregációt.
Másrészt az is felmerült, kell-e egy olyan városban új iskolát építeni, ahol számtalan üres iskolaépület áll csak Szombathelyen, másrészt sorolni lehetne, hány meg hány iskolaépületet lehetne töredékéből felújítani, normalizálni a helyzetet.
Egy a környéken élő idősebb házaspár azt is kérdezte, vajon készült-e hatástanulmány arról, milyen következményekkel jár a környékre nézve ez az új iskola? Ugyanis a legtöbben autóval hozzák-viszik gyermekeiket, iskolakezdéskor és a végén bedugul a környék, nem lehet megállni a parkolókban, a lakók megfulladnak a benzingőzben.
Kívülről nézve fejlődik a szombathelyi kórház, bent viszont komoly gondok vannak
„Az elmúlt tíz évben 17 milliárd forintot kapott fejlesztési pénzre a szombathelyi kórház” – mondta Hende Csaba országgyűlési képviselő a legutóbbi választási kampány hevében.
A Markusovszky kórházban valóban történtek komoly fejlesztések, sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően - de erről már a kórház előtt leparkoló buszban beszélgettünk.
A két legnagyobb beruházás két új tömb építése volt.
2004-ben jelentették be, hogy új sürgősségi tömböt építenek, ezt 2007-ben, határidőre át is adták, összesen 2,4 milliárd forintba került, és a fejlesztés nem drágult közben.
A másik az új belgyógyászati tömb építése volt. Közvetlenül a 2010-es választások után jelentették be, hogy egy, a hetvenes években épült, de azóta használhatatlanná vált, belgyógyászatként használt épületet lebontanak, a helyére egy új, korszerű épületet emelnek, összesen 5,5 milliárd forint uniós támogatásból.
A megvalósítás azonban csúszott, 2013. októberében már 6,35 milliárd forinttal számoltak, végül 2014. októberében adták át az új építményt.
A két új épület mellett is nagyon sok támogatást nyert el a kórház az uniós pályázatokon. 2012-ben 300 milliós támogatással vásároltak új CT-ket, 2013 októberében 116 milliót kaptak a gyermekosztály műszereinek fejlesztésére, decemberben 275 milliót a rehabilitációs osztályra.
A Markusovszky tagkórházaként működő körmendi kórház felújítására 2014. januárjában nyertek el 1,4 milliárd forintot, ugyanebben a hónapban 1,3 milliárdra az onkológia pályázott sikerrel. 2015. októberében 1 milliárdból vásároltak új CT-ket és MRI-készülékeket. És még több, kisebb fejlesztést is végrehajtottak a kórházban, Hende Csaba kijelentése tehát valós volt.
A helyzet azonban ennek ellenére nehéz a kórházban, főleg a 2012-es államosítás után. Korábban a Vas megyei közgyűlés volt a kórház gazdája, és a szombathelyi önkormányzat is jelentős összegekkel segítette a működést. Az államosítás óta azonban egyre nehezebben működik a kórház, itt is megjelent a szakemberhiány, amit a szakszemélyzet elvándorlása okozott. A kórházi dolgozók alacsony bére, leterheltsége a fő ok, az utánpótlással is gondok vannak.
Alkalmi útitársaink megjegyezték, egyrészt itt vannak a szemünk előtt ezek a fontos és látványos beruházások, másrészt Szombathelyen is megjelent a gyógyszer, kötszer, tisztálkodó és tisztítószerek hiánya, és komoly várólistákkal kell számolni, pedig ezek megszüntetését többször is megígérte az egészségügyi kormányzat.
Azt látják ők is, hogy a szombathelyi kórház egyszerre fejlődik és kínlódik. A kettősség oka, hogy a fejlesztésekre lehet uniós támogatásokat szerezni sikeres pályázatokra, a működésre viszont nem. Ez utóbbi a kormány és az államháztartás feladata, és nem csak forrás nincs rá, de a jobbító szándék is csak a kormánykommunikációban fedezhető fel.
Másrészről - felmerül ez is - sokan elfogadják, és örülnek annak, hogy legalább megépültek ezek az új kórházi tömbök. Általános vélekedés, hogy az előző garnitúra sem volt jobb, addig sem működött hatékonyabban a közpénzek elköltése. Az utóbbi években legalább azt érezzük, hogy történik valami, épülnek új dolgok körülöttünk. Az meg senkit sem érdekel, miért van az, hogy csak az udvari beszállítók dolgoznak ezeken a beruházásokon, jóval a piaci árak felett.
Kérdésfelvetések - amik még felmerültek útközben, és ideje lenne közösen is elgondolkodtunk rajtunk
Manapság egy közbeszerzési kivitelező mögött könnyen megesik, hogy 10-11 alvállalkozó is áll, átláthatatlan a rendszer, ami a minőségre is rányomja a bélyegét. Jellemző a túlárazás, a TI ismer olyan közbeszerzést amiben a beruházók 100-200 -500 %- haszonkulccsal dolgoztak. Magas rezsióradíj, másrészt ezek a közbeszerzések is folyamatosan küszködnek a munkaerőhiánnyal.
Példaként, régen hogyan volt
Ligeti Miklós - a TI jogásza mesélte el a buszos kirándulás legvégén, hogyan zajlott például a századforduló környékén a Műegyetem egyetem közbeszerzése:
Meghívtak egy csomó tervezőt és építtető céget, arra kérték őket, adjanak ajánlatokat. Felállt egy döntőbizottság, amiben ott ültek az egyetemnek, a kormánynak, a parlamentnek és pártoknak a képviselői. Az ajánlatok közül a legdrágábbat és a legolcsóbbat automatikusan kidobták, mondván az biztosan nem jó. Végül maradt 3-4, azok közül közösen választottak.
A műegyetem épülete a mai napig áll.
