Sokakat bosszantó helyzet ez, kevés olyan társasház van, ahol nincsen olyan lakó, aki nem akarja, vagy nem tudja fizetni a közös költség ráeső részét. A törvény szerint arról, hogy a felújítást és működtetést – víz, szemét, villany stb. – fedező összeget milyen arányban fizetik a lakók a tulajdonosok közösen döntenek, és ezt a ház Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítik is.
Közös számlának...
A társasházi üzemeltető által kalkulált árakat havi állandó összegben fizetik a lakók – optimális esetben mindegyik. Így zajlik ez azokban a társasházakban is, ahol a SZOVA a kezelő cég. A társasház kezelési osztály vezetője, Lökkös Judit szerint egyre kevesebb az a lakóközösség, melynek minden tagja becsületesen fizeti a rá eső összeget.
Ma már a lakástulajdonosok tudják, hogy a házban kinek a számlája áll mínuszban, két éve listás elszámolást kap mindenki a SZOVA házaiban. Nyílt titok tehát ki helyett fizetünk, hisz a tartozást a közös költségből előlegezik meg, mi pedig ülünk tehetetlenül.
Én fizetek, ő nem fizet
- A közös költséget nem lehet „letiltani”, az antennaszolgáltató ki tudja kapcsolni a szolgáltatást és általában gyorsan rendezik is az ilyen adósságot, mert hétvégén mindenki tv-t akar nézni – mondja az osztályvezető – de a közös költségben olyan közüzemi díjak vannak, ami nélküli nem működik a ház. Extrém tartozás esetén például vízkorlátozást is elrendelhet a szolgáltató, de akkor az minden lakót érintene. Így mindenkinek az az érdeke, hogy a tartozást minél előbb rendezze a tulajdonos.
Mi tehát nézzük a mínuszokat és dühöngünk, mert úgy tűnik a helyzet megoldatlan. Az üzemeltető azonban hajtja a pénzt, a SZOVA nagyjából félévnyi időt ad arra, hogy az adós kiegyenlítse a számláját. Két hónapos csúszásnál érkezik az első, majd újabb hónap múlva a második, bíróság előtti felszólítás.
További halogatás után a tulajdonos megkapja a fizetési meghagyást és újabb határidőt a fizetésre. Amennyiben ez nem történik meg, a végrehajtó kopogtat az adós ajtaján. Ő aztán kinyomozza, van-e letiltható jövedelem, de úszhat az autó és legvégső esetben a lakás kerül árverezésre.
Végső megoldás az árverés
- Egyre többen vannak, akik a néhány éve vásárolt lakásra nagy hitelt vettek fel, így aztán az első jelzálogjogosult a bank, mi csak a másodikak vagyunk. Ez elég bonyolult helyzet. Amíg az ingatlanárak magasan voltak, a tulajdonos még az árverés előtt igyekezett jó áron eladni a lakást és kiegyenlíteni a számlát. De most gyakran nagyobb rajta a hitel, mint az értéke, így eladhatatlan. Az árverésen aztán előfordul, hogy olyan áron kel el, hogy néha minden hitelezőt nem is tudnak kifizetni belőle. Tehát nagy tartozásnál előfordulhat, hogy a ház csak részben látja viszont a pénzét.
Pénzt ugyan nem lát belőle, de a SZOVÁ-nak is van lehetősége arra, hogy jelzáloggal terhelje meg a lakást, ami a földhivatalban a tulajdoni lapra rákerül, így aki megvásárolná, látja a tartozást. Az árverezés azonban viszonylag ritka, tavaly 5 lakás cserélt így gazdát a SZOVA házaiban.
A városgazdálkodási cég 254 társasházat „kezel”, 6200 tulajdonostól szedi a költségeket, öt százalékuknak van tartozása. Többségük „csak” 2-3 hónappal csúszik el, de számuk egyre nő, köszönhetően a munkanélküliségnek és hiteltartozásoknak.
- A közös képviselőn sok múlik. Időben fel kell ismernie a helyzetet, hatékonyan kell fellépnie, komolyan venni az adósságot és a többi lakó érdekeit is szem előtt kell tartania. És néha kicsit pszichológusnak is kell lennie, mert ahol sokan élnek egy helyen kivédhetetlenek a - látszólag a közös tulajdon kapcsán kirobbant - konfliktusok, ellenségeskedések.
Az ügyvéd tanácsa
Úgy tűnik, a tulajdonosok zöme igyekszik házon belül megoldani a problémát, dr. Kövér Enikő ügyvéd kevés ilyen jellegű problémával találkozik. Tapasztalata szerint az emberek az ilyen jellegű kérdéseikkel, problémáikkal elsősorban a közös képviselőhöz fordulnak, hiszen az ő feladata a költséget beszedni, az ő kötelessége az ezzel kapcsolatos igényeket érvényesíteni.
Ahogy mondja, ügyvédi közreműködés, illetve képviselet igénybevételére jellemzően inkább a társasházi közösségnek a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjával, és a közös költséggel kapcsolatos, bíróság előtti igényérvényesítéssel kapcsolatban kerülhet sor.
- Fontos tudni, hogy a társasházi törvény januári módosítása több olyan változást is hozott, amely megkönnyíti a nem fizetőkkel szembeni fellépést. A közgyűlés a határozatával az eddigi hat helyett már a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául, és mindössze 30 napos határidőt szabott a törvény a bírósági eljárás elindítására.
Kövér Enikő arra is felhívja a figyelmet, abban az esetben, ha a lakók úgy tapasztalják, hogy a közös képviselő a problémák megoldásában hatékonyan nem működik közre, vagy feladatát esetleg nem megfelelően látja el, a közgyűlés a közös képviselőt bármikor felmentheti, és új közös képviselőt választhat. Célravezető lehet a nem megfelelő társasházkezelővel fennálló szerződést megszüntetni, illetve szükség esetén ügyvéd segítségét, közreműködését igénybe venni. A tanácsokat súlyos probléma esetén nem árt megfontolni.
