A Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) legújabb kutatása szerint további százezrek tervezik, hogy a közeljövőben külföldre költöznek – számol be a hvg.hu. Az elmúlt években kivándorláshullám indult el, az NKI adatai szerint 250-300 magyar vállalt munkát és telepedett le külföldön. A számokkal nem mindenki ér egyet, Matolcsy György, az MNB elnöke nem is olyan régen félmillióra tette a külföldön dolgozók számát.
A továbblépés kényszere
Az NKI kutatási eredményei szerint a folyamat még nem állt le, a 18-40 évesek több mint 32 százaléka gondolkodik kiköltözésen, 12 százalékuk pedig már el is kezdte a felkészülést, álláshirdetéseket böngész, lakhatási lehetőségeket keres, tájékozódik a letelepedési feltételek után.
Természetesen az okokról is érdeklődtek a kutatók. A tervezgetők többségét a magasabb bérek vonzzák, 40 százalékukat az motiválja, hogy itthon nem kap munkát. Csupán 21 százalékuk említett magánéleti problémát, 22 százalékuknak kalandvágya is van. Csupán 5 százalék volt, aki politikai, ideológiai okokat említett.
De más képet mutat, ha a ténylegesen kiköltözők okait kérdezik. Ők elsősorban az elváltak, az ország nehéz helyzetére és a saját anyagi helyzetükre panaszkodók és a munkanélküliek közül kerülnek ki. A kutatók ezt úgy fogalmazták meg, hogy azok költöznek végül, akiknél nagy a továbblépés kényszere.
Öngerjesztő folyamat
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatásból kimaradtak azok, akik 2012-2013 fordulóján már tartósan külföldön tartózkodtak, ők a 18-40 évesek 8 százalékát teszik ki. Az egyelőre nem biztos, hogy újabb tömegek vándorolnak ki, de az NKI felhívja a figyelmet a megváltozott tendenciára, a már kint élőkön kívül is a vizsgált korosztályból minden harmadik ember tervezi a kiköltözését.
A kivándorlásban egyébként 2010-től tapasztalható nagyobb növekedés. A Tárki adatai szerint 2010-ben még csak minden tízedik fiatal tervezgetett, 2012-ben már minden ötödik. Az adatok azt mutatják, hazánkban 2007-ben kezdődött meg a nagyobb arányú elköltözés, mégpedig az akkorra már romló gazdasági folyamatok miatt.
A2008-as válság erre rásegített, de a nagyobb hullám 2011-ben indult, amikor a németek és az osztrákok megnyitották munkaerőpiacaikat. A szándékot az is erősítette, hogy egyre több fiatalnak éltek rokonai, ismerősei külföldön, akik segítették őket a kitelepülésben.
