A magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) agressziónak tartja Oroszország részéről, hogy megtámadta Ukrajnát - derül ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amit Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelt meg. A telefonos közvélemény-kutatása május közepén készült az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős mintán.
Agresszió vagy védekezés?
A lakosság 13 százaléka tekinti az ukrajnai háborút Oroszország védekezésének, és viszonylag jelentős azok aránya is (22 százalék), akik bizonytalanok ennek a kérdésnek a megítélésében. A férfiak és a diplomások is az átlagosnál magasabb arányban tekintik agressziónak Ukrajna megtámadását (69 és 73 százalék).
Ugyancsak Oroszország ellen foglal állást a lakosság többsége, amikor azt kérdezték a felmérésben, hogy melyik felet terheli nagyobb felelősség a háborúért:
60 százalék szerint Oroszországot terheli nagyobb felelősség, 16 százalékuk szerint Ukrajnát,
25 százalék pedig nem tud válaszolni erre a kérdésre.
A pártpreferenciákat tekintve az április 3-i választáson együtt induló ellenzéki pártok hívei szinte egységesek abban, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen agresszió volt.
Mi lesz, ha Magyarországra is elér a háború?
A teljes felnőtt népességben 3 százalék azok aránya, akik háborús helyzetben biztosan elhagynák az országot, és további 11 százalék válaszolta, hogy valószínűleg így tenne; összesen tehát a lakosság 14 százaléka gondolkodik menekülésben.
Sokkal magasabb az ország elhagyása mellett döntő férfiak aránya abban a csoportban, akik nem voltak sorkatonák, mint a katonai tapasztalattal rendelkezők körében (20, valamint 9 százalék).
A pártpreferenciákat tekintve a kormánypártok és a Mi Hazánk hívei inkább maradnának az országban egy katonai támadás esetén. A választáson együtt induló ellenzéki pártok szavazói közt a legnagyobb az országot elhagyók száma egy külső támadás esetén.
Ki vállalná a fegyveres harcot?
A magyarok ötöde gondolja úgy, hogy biztosan harcolna az ország megvédéséért (katonaként vagy más módon segítve a hadsereg munkáját), ha megtámadnák Magyarországot. További 30 százalék válaszolta, hogy valószínűleg harcolna ilyen esetben.
Az ország védelmében inkább a férfiak vállalnának aktív szerepet (59 százalékuk), de a nők körében is jelentős azok aránya, akik így gondolkodnak: 44 százalék.
A sorkatonai tapasztalattal rendelkező férfiak csaknem harmada (30 százaléka) biztosan harcolna, azok körében pedig, akik nem voltak katonák, 22 százalék vállalna aktív részvételt.
A pártpreferenciákat tekintve a kormánypártok és a Mi Hazánk szavazói vennének inkább részt egy esetleges fegyveres konfliktusban, mint a választáson együtt induló ellenzéki szövetség hívei.
Kell-e sorkatonaság?
A lakosság 40 százaléka szerint vissza kellene állítani Magyarországon a kötelező sorkatonaságot.
A felmérés készítői megjegyzik: 2003–2004-ben, a sorkatonaság eltörlésének időszakában és az azt megelőző hónapokban, 22-23 százalék volt azok aránya, akik a sorkatonaság fennmaradása mellett foglaltak állást.
2004 óta jelentősen megnőtt a sorkatonaság intézményének támogatottsága Magyarországon.
a sorkatonaság visszaállításának leginkább a 60 éven felüliek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek (a legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások), valamint a községekben élők a legnagyobb hívei (44, 48, 46, valamint 45 százalék).
Azok a férfiak, akik voltak sorkatonák, nagyobb arányban helyeselnék a szolgálat visszaállítását, mint akik nem voltak.
Mennyire bízunk a NATO-ban?
A megkérdezettek 27 százaléka biztos abban, hogy a katonai szövetség képes lenne megvédeni Magyarországot egy esetleges támadás esetén, további 42 százalék pedig ugyanezt valószínűsíti, de nem biztos benne.
A válaszadók csaknem negyede viszont azt tartja valószínűnek vagy biztosnak, hogy a NATO nem képes megvédeni Magyarországot. A NATO iránti bizalom a férfiak körében a legerősebb (74 százalék), közülük is azok hisznek a külső védelem erejében, akik nem voltak sorkatonák (80 százalék).
