Ha majd száz év múlva a történészek vagy a tudósok megpróbálják kideríteni, hogy hol siklott ki végérvényesen az ember és a természet kapcsolta, értetlenkedve nézik a 21. század első évtizedeinek a fejleményeit.
Hogy hiába tudta az ember, hogy nem lesz jó vége annak, amit csinál, mégis egyre több hatalmas terepjárót vett, egyre messzebbről hozatta az ételt és egyre több fát vágott ki a dzsungelekben.
Ha csak Szombathelyt nézik meg, ott meg azt nézik, hogy hiába volt egyfelől ott - az inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati - 1000 fa program, az itt lakók egy része ellenségként, vagy legalábbis gyanakodva tekint a fákra.
Olvasóink talán emlékeznek, hogy
radikálisra sikeredett
Meglehetősen radikálisra sikeredett néhány fa megmetszése Szombathelyen
April
02.
10:57
a Bolyai utcában néhány fa tavaszi metszése. A lakók azt kérték, hogy a Szompark munkatársai vágják le az alsó ágakat, merthogy beárnyékolják a lakásokat.
Korábban más utcákból más fákkal kapcsolatos problémákat hallottunk, és meglepődve konstatáltuk, hogy milyen sok „ellensége” van a fáknak. Olyanok, akik elméletben szeretik őket, de a gyakorlati együttélés már nem megy.
Mi most ez ügyben felfüggesztjük semlegességünket, egyértelműen és határozottan a fák mellé állunk, és arra kértük Dénes Veronika városi kertészt, hogy segítsen be nekünk a missziónkban.
Az alábbi felvételeket a szombathelyi Vörösmarty utcában, a Dr. Pável Ágoston sétányon, a Malom utcában és a Március 15. téren készítettük.
Ha valakit nem győzött meg a videónk, ami szinte elképzelhetetlen, annak Dénes Veronika írt néhány szakmai érvet a fák mellett.
„Nem vagyok a fák ellen, de ...”
Így a klímaváltozás közepén városi környezetben különösen nagy szükségünk van a fákra. Mérgelődünk milyen hamar poros a lakás, poros az ablak, az ablakpárkány. Mi más kötné meg ezt, mint a fák lombozata . Jó az eső is, de az egyre rapszodikusabban esik. A nagy koronájú fák a burkolt felületek fölé borulva árnyékolják azt, nem melegszik fel 60-70 fokra, úgy, mint a tűző napon.
A fák szén-dioxidot nyelnek el, oxigént bocsátanak ki - a puszta lélegzésünkhöz szükség van rájuk .
Nagyon fontos a zöldfelület látványa, maga a zöld szín is nyugtató hatással van az emberre . Felháborodik a lelkünk (ha nem is tesszük szóvá), ha a szemközti telken felhúznak egy épületet, leburkolják a zöldterületet, mert azelőtt zöldet láttam (mindegy milyen bozótot, zöldet). A fák által előidézett hasznokat mostanában divatos szóval ökoszisztéma szolgáltatásoknak nevezzük. Külföldön a fakataszterek ezeket az értékeket is tartalmazzák (mennyi port, széndioxidot köt meg évente).
A szombathelyiek egy része ebben a jó világban elfelejtkezik arról, hogy a fák mennyi hasznos dolgot tesznek értünk: ezt teljesen természetesnek és magától értetődőnek veszik. Sokakban nem fogalmazódnak meg az összefüggések. Az ilyen emberek számára problémát jelent,
Közterületi fák esetében a pozitív hatásokat nem vesszük észre, ugyanakkor a negatív vonatkozásokat felerősítve másra próbáljuk hárítani , hiszen másé a fa.
Ugyanakkor arra is kellene gondolni, hogy a fa nekem jó, értem jó. Sokkal nagyobb toleranciát és aktivitást kellene mutatni ahhoz, hogy a város hosszú távon is élhető maradhasson.
Majdnem minden panaszostól elhangzik a „nem vagyok a fák ellen.” kijelentés, de mégis a hozzá legközelebbi fával kapásból négy előbb említett szempontot említ . Tudomásul kell venni, hogy a városban nincs végtelen hely . El kell férniük a közműveknek, a közvilágításnak, a közlekedő embereknek, gépjárműveknek, közlekedési tábláknak. Fontos kérdés, hogy mit áldozunk be . Könnyen el lehet jutni a nincs egy fa sem a városban állapothoz, ha a közlekedést nevezzük ki elsődleges prioritásnak, s a fákat értéktelennek ítéljük.
Nem kötelező feladat a faültetés, a zöld környezet ilyen irányú fejlesztése. De Szombathely arra törekszik, és költ is erre, hogy élhető várost alakítson ki a lakói számára.
Dénes Veronika
