Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Legenda és valóság – A szombathelyi Kossuth utca 9. rejtélye

Van egy ház, amiről azt suttogják, lépcsőházi rejtekében római kori mozaikok nyugszanak.

Az egykori Forró utca, Szombathely egyik legrégibb utcája, 1894 óta viseli Kossuth Lajos nevét. A város Kossuth halálakor hozott határozatot a névváltoztatásról. Itt, pontosabban az utca Fő tér felőli torkolatánál helyezkedett el az ókori Savaria déli városkapuja. (A déli városfal egy őrtoronnyal ellátott szakasza a Fő tér Kossuth Lajos utca felőli oldalán került felszínre, a korábbi foghíjbeépítést megelőző ásatások során.)

A középkortól lakott utcában található a szülőháza többek között Pető Andrásnak a konduktív pedagógiai gyógyítás atyjának, Gál Geláz bencés természettudósnak, Dobozy Péter Pál ezredesnek, az amerikai függetlenségi háború hősének. Korábban úgy tartották, hogy itt született Magyar László Afrika kutató is, de az utóbbi időben ezt többen megcáfolták.

A terület szomorú emléke, hogy itt húzódott az 1944 tavaszán létesített szombathelyi gettó egyik határa.

A 9-es számú ház

A Kossuth Lajos utca 9-es számú háznak nem ismert a pontos építési dátuma, de tervezőjének és építtetőjének a neve sem. Annyi bizonyos, hogy az építészeti stílusjegyek alapján a 19. század 70-es, 80-as éveiben készülhetett. Lépcsőházának földszintjén, illetve emeletén, különleges hangulatot árasztó, keleti motívumokkal ékesített mozaikpadlók találhatók.

Kossuth utca 9. rejtélye
A Kossuth u. 9. homlokzata
Kelemen Zoltán

Már hosszú évtizedek óta terjeng az urbánus pletyka, hogy az ominózus mozaikok a római kori időkből származnak.

Két szakemberrel jártuk körül a témát. A rejtélyes belvárosi épületről és nem kevésbé titokzatos mozaikjairól Kiss Péter régésszel és Tóth Péter formatervező művésszel beszélgettem.

Kossuth utca 9. rejtélye
A földszinti mozaik egy részlete
Kelemen Zoltán

Mikor találkoztatok először a mozaik legendájával, az honnan, kitől származhat?

Kiss Péter : Először 1998-ban hallottam erről, ráadásul nem is múzeumi vonalon, hanem a Savaria Legióban. Az információ, amit először kaptam, az annyi volt, hogy egy Kossuth Lajos utcai házban római kori mozaik található ma is használt padlóburkolatként. Hogy hogyan került oda, erre csak feltételezések voltak, hogy esetleg az építés során a föld alatt talált valódi mozaikot emelték ki, és építették be a ház padlózatába.

Kossuth utca 9. rejtélye
Kiss Péter
Kiss Anna

Tóth Péter: Ugyan a legendáról nem hallottam, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogyha a szóban forgó mozaik antik elemeket nem is integrál magába, de megeleveníthet valamit az egykori Savaria római kori emlékei közül. Olyan „romantikus”, a város antik történetét megidéző gesztusnak tekinthető, akár a Fő téri szökőkút medencéjének közelmúltban elkészült mozaik burkolata.

Kossuth utca 9. rejtélye
Tóth Péter
Tóth Péter

A 19. század második felének hasonló stílusú lakóházainál mennyire volt elterjedt az ehhez fogható lépcsőházi mozaikok elhelyezése?

Tóth Péter: Az épület homlokzati architektúrája és a mozaik díszítések is minden bizonnyal a XIX. század végi időszakban kerültek kialakításra. Lehet akár egy régebbi épület átépítése is, ám homlokzati és belső téri megjelenésének egységessége alapján inkább valószínű, hogy egy korábbi épület helyén 1880 körül, újonnan épült historista neoreneszánsz stílusú lakóházról van szó.

A romantikában gyökerező historista neo stílusok közül hazánkban a neoreneszánsz terjedt el. (Ezt követte a neogótika, majd a XX. század fordulója környékén a neoromán). A reneszánsz, azaz újjászületés nevében is hordozza az antik világ iránti vonzalmat, a görög és római művészetek visszaidézését, így nem véletlen, hogy a Kossuth utcai archaizáló lépcsőházi mozaik-terazzo a korszak trendjeibe illeszkedő, ókori előképek formai és technikai idézete.

Az alkalmazott mozaik technika formáiban és színeiben is részletgazdag megoldásra alkalmas (Gondoljunk csak a helytartói palota jelenleg restaurálás alatt álló gyönyörű mozaikmaradványaira, melyhez fogható emlék legközelebb talán Aquileiában található.) A 19. század közepétől országszerte felgyorsuló városiasodás eredményeként számtalan új középület funkció jön létre. Szállodák, színházak, múzeumok, bérpaloták, iskolák, kórházak és természetesen polgári lakóházak. A reprezentáció új minőségeként tökéletes technikai megoldásnak bizonyult a méretre tört, vagy vágott márvány kavicsokból cementbe ágyazott szőnyegmotívumokat kialakító mozaik-terazzo, vagy a kavicsőrleményből színes cementmasszával kevert, helyszínen öntött terazzo burkolat (műkő), melyeket elkészítésük legutolsó fázisaként simára, fényesre csiszoltak. A mintázat formai kialakításával a tér funkcionális tagolásai kaptak hangsúlyt, a fényes, tükröződő, csillogó felület elegáns, tágas, reprezentatív minőséget adott a térnek. Minden bizonnyal a Kossuth utcai lakóház burkolata is sima és fényesre csiszolt felületű volt egykor. A technika népszerűségének a hazánkban 1890 körül meginduló ipari tömegtermelésben előállított, előre gyártott terazzók és hatalmas mintaválasztékban kialakított, többnyire 20 x 20 cm-es cementlapok elterjedése adott új lendületet. Napjainkban is kedvelt a múltidéző és hig-htech minőségben is megjeleníthető cementlap és műgyanta alapú terazzo.

Kossuth utca 9. rejtélye
Az emeleti mozaik egy részlete
Kelemen Zoltán

A neoreneszánsz építészetnek számos szép példája ismert Ybl Miklós munkásságából is. Épületeiben előcsarnokok, lépcsőházak lodzsák jellegzetes burkolata volt a míves mozaik padlózat (Ybl palota- egykori Első Pesti Hazai Takarékpénztár épülete 1869.; Operaház 1875-84.; Károly-Almássy palotabérház Bp. Rádai u.18. 1875-76). Ha ma is állna a Hauszmann Alajos által szintén neoreneszánsz stílusban tervezett szombathelyi városháza és színház második világháború bombázásaiban megsemmisült épülete, akkor annak előcsarnokát és lépcsőházát is minden bizonnyal ilyen mozaik-terazzók díszítenék.

Mire utalhatnak a mozaikok keleti, leginkább perzsának tűnő motívumai?

Kiss Péter: A mozaikok keleties mintája perzsaszőnyeget idéz, ami a lakások szobáinak éke volt. A lakóépület bejárati helyiségében talán azért is készítettek mozaikpadlót szőnyegmintázattal, hogy egy lakóhelyiség otthonos hatását keltse, anélkül, hogy az értékes szőnyeget a házba belépők besározták volna.

Kossuth utca 9. rejtélye
Mozaikrészlet
Kelemen Zoltán

Tóth Péter: A szőnyeg mezők központi mintáiként megjelenő rozetta motívumok keleties megformáltsága akár eredeztethető az antik hagyományokból, hiszen a Nagy Sándor és Róma hódításai eredményeként létrejövő giga birodalmak óriás tégelyként olvasztották be az ókori kelet kultúráit, formavilágát is. (Az egyiptomi eredetű Isis kultusz máig egyik legjelentősebb ismert szentélye épült Saváriában, de a Fertőrákos közelében található, a perzsa birodalomban tisztelt napisten, Mithras római kori szentélye is a keleti hatás emléke). Ugyanakkor a mintákat tekinthetjük a romantika és a historizmus keletre kacsingató, orientális formavilágot beemelő divatjának is. (E minőség legkarakteresebb helyi példája a hagymakupoláival, csipkézett oromzatával és nyers tégla homlokzatával megformált, Ludwig Schöne tervei alapján épült neológ zsinagóga épülete 1880-81).

Mi a régész szakmai véleménye a mozaikok római kori eredetiségével kapcsolatban?

Kiss Péter: Stílus és kivitel alapján nem tartható római korinak, viszont a város római kori múltja szerepet játszhatott abban, hogy a ház építtetője egy római jellegű burkolattal látta el a helyiség padlózatát. Római kori mozaikok ritkán ugyan, de kerülnek elő régészeti feltárásokon, és valószínűleg a ház építésének korában is kerültek napvilágra hasonló leletek. Nem kizárt, hogy eredeti, római kori mozaikból származó kőkockákat is beépítettek a modern padlómozaikba.

Kossuth utca 9. rejtélye
Az emeleti mozaik egy részlete
Kelemen Zoltán

Mi lehet az oka, hogy Szombathely építészetében, csak szórványosan találhatóak meg a romantikus gesztusok”?

Tóth Péter: A romantika korabeli Szombathely építészetére minden bizonnyal megtermékenyítő erővel hatott volna a 17-18. században még nagy mennyiségben fellelhető antik épületromok, fákkal és növényzettel benőtt kőhalmok inspiráló díszlete. A város középkori német neve is beszédesen erre utal - Stein am Anger, azaz kő a mezőn. Azonban mire a romantika érzése áthatotta volna a vidéket, a 18. századi gyarapodó mezőváros, későbbi püspöki központ házainak falaiba mind eltűntek az ókor addig megmaradt emlékei. Talán nem véletlen, hogy szinte az egyetlen romantikus stílusban fennmaradt, egykori szépségét, építészeti igényességét a mai napig jól láttató „Bagolyvár”, vagy más néven Czvitkovics-kastély (1850 körül), az akkor még minden bizonnyal romjaiban is felismerhető római amfiteátrum mellé épült. De nem kell messze menni, hogy a romantika kastélyépítészetének szépségeivel találkozzunk, hiszen a vépi Endrődy-kastély és a szentkirály-bogáti (Szombathely) Festetich-kastély is a romantika különleges építészeti és tájépítészeti emlékei.

Kossuth utca 9. rejtélye
A Kossuth utca 9. kapubejárója
Kelemen Zoltán

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Helyek

Tovább az oldalra