Tegye fel a kezét, aki még nem passzintott az őt megillető helyre kanárisárga, pontszemű plasztikfigurát! Ugyehogy de. Még e sorok mára már borostás írója is tolt rá szirénázó, műanyag rendőrkisbuszt a műanyag fenyőfára, még valamikor fékezhetetlen kisóvodás korában, pedig az a szelíd nyolcvanasok közepe táján lehetett. A világ egyik legismertebb játéka azóta már kijött újabb és újabb készletekkel: holdbázissal és ufókkal, sötét középkori kastéllyal, Batman-Joker párharccal, de még Ferrari és Harry Potter témákkal is - és láss csodát, még mindig hódít.
Ezt látszott igazolni csütörtökön a tizenéveibe alig bebukdácsoló, hiperaktív gyermekhad: az MMIK előterét szájtátva elözönlő ifjak válogatott kurjantásokkal (
aztaaa, cápa!
) adták értésére környezetüknek, hogy mennyire nem lehetne még harapófogóval sem elvontatni őket a helyszínről.Egy külön teremben játszhatnak is a gyerkőcök
A LEGO ötvenedik születésnapja alkalmából ugyanis a Pirates, azaz Kalózok néven futó termékcsaládot hozták el bemutatólag Szombathelyre - illetve bocsánat, csalunk, valójában csak az arculatát, mert itt félméteres bábuk néznek velünk farkasszemet. Érdemes azonban elidőzni a tengeri rablók vitrinben ábrázolt élethelyzetei felett, hiszen a LEGO az 1989-es kalózos szériában szakított először a mindig vidám ábrázattal, és behozta a köztudatba a morcos-dühös arcokat is, túllépve a mosolyközpontúságon.
Az ifjúsági központ aulájában tehát mindenféle - gombnyomásra megelevenedő - jelenetet láthatunk a tajtékzó tengerek haramiáitól, de a rajongó apróságok kedvéért egy külön kistermet is megnyitottak, ahol délelőtt tíztől este hatig legózhatnak, ahogy úri kedvük tartja, és amennyire anyuka bírja szuflával.
A fél évszázaddal ezelőtti elemek még mindig kompatibilisek a maiakkal
És itt jött el az a pillanat, hogy két bekezdés erejéig elsüppedjünk a LEGO dicső múltjába, ami - bármily meglepő - a harmincas évekig nyúlik vissza, Ole Kirk Christiansen asztalosmester szerény sufniműhelyéig. Ő a dániai Billungban egy fajátékok gyártására szakosodott céget indított el, ami később anyagi okokból műanyagra váltott, 1949-ben pedig kiötlötte a felül bütykös, alul lyukas, egymásba illeszthető elemeket.
Emberünk megelőzhette korát, mert eleinte egész hajórakományok fordultak vissza a Lego Group termékeivel, mondván: rosszak az eladások, az emberek soha nem fogják fajátékaikat műanyagra cserélni. Az apa igazgatóhelyettessé avanzsált fia azonban látta a megoldást: a plasztiktéglák illeszkedését még könnyebbé tették, 1958-ban létrehozva azt a rendszert, amit mindmáig használ a LEGO. Egy fél évszázaddal ezelőtt készült elemet tehát oly simán applikálhatnánk egy maira, ahogyan kés csúszik a vajba - észre sem vennénk a különbséget.
Ma már szerte a bolygón zakatolnak LEGO gyártósorok, másodpercenként hatszáz darab, egész évre vetítve pedig hozzávetőlegesen 200 milliárd építőkockát hozva napvilágra. Ez azt jelenti, hogy ha a Föld lakossága között egyenlően osztanánk szét a valaha elkészült összes téglaelemet, akkor 62 jutna mindenkinek.
Végszóként: nyakunkon a játékfesztivál
A kiállítással egybekötött játszóház megnyitóján Joós Tamás, az intézmény igazgatója figyelmünkbe ajánlotta azt is, amit mi örömmel közvetítünk: a LEGO kiállítás csak csepp a tengerben, mert ha itt a nyár, akkor játékfesztivál, június 11-től három napon át a Sportligetben.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
