Lopakodva közelít a tanácsrendszer

Legalábbis akkor, ha a parlament elfogadja a tervezett módosításokat. Az önkormányzatok szerepét csökkentik, a kormányhivatalokét növelik, az országgyűlési képviselő nem lehet polgármester, a jegyző kormányhivatalnok lesz.

Három, látszólag egymástól független módosítás a kormány tervei között, amelyek alapjában változtatják meg a jelenlegi önkormányzati rendszert. Kezdjük azzal, amely valószínűleg a legnépszerűbb lesz, jelesül, hogy összeférhetetlen lesz az országgyűlési és a polgármesteri tisztség. Vagyis, vagy az egyik, vagy a másik.

Túl erős lenne a polgármesterek lobbija…

A dolognak azért van némi pikantériája, hiszen a jelenlegi parlamentben közel 90 polgármester ül, többségük persze a kormánypárti frakciókban, és nekik kell majd megszavazni azt, hogy a két tisztség közül 2014 után csak az egyikre pályázhatnak majd.

Tény, hogy a dolognak létezik támogató és ellenző olvasata is. Akik azt szeretnék, hogy továbbra is megférjen egymással a két tisztség, azzal érvelnek, hogy az adott város érdekeit így hatékonyabban, látványosabban tudják képviselni.

A tervet támogatók azzal érvelnek, hogy az országgyűlésben túlságosan erősen jelennek meg a helyi lobbik, márpedig az országgyűlés az országos ügyek eldöntésének színtere. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tervek szerint 2014-ben 200 fős lesz a parlament, akkor érthető ez a félelem, hiszen a polgármesterek aránya nagyobb lenne az országgyűlésben.

Kevesebb pénz és kevesebb feladat…

Van azonban a dolognak politikai vonzata is. Ha a polgármester nem ülhet be a parlamentbe, kimarad az országos ügyekből, csökken a lobbi lehetősége, gyakorlatilag lejjebb kerül a politikai hierarchiában. Így a jelenlegi politikai osztály is szétszakad – mondhatjuk – alsó és felsőházra, előbbibe az önkormányzati tisztségviselők, utóbbiba az országgyűlési képviselők tartoznak majd.

Erre akár még vállat is vonhatunk, de ha megnézzük a másik két tervezett módosítást, egy tudatos szemléletváltás jeleire bukkanhatunk. A kormány azt tervezi, hogy az iskolákat és a kórházakat is állami kezelésbe veszi. Ezzel csökkenti az önkormányzatok feladatait és hatásköreit. Persze, az iskolák és kórházak nem működtethetők a jelenlegi állami költségvetésből, főként ilyen takarékoskodásra kényszerítő időkben, tehát az államnak bevételeket kell szereznie.

Nyilvánvaló, hogy az iskolák és kórházak működtetésére csak az önkormányzatoktól tudnak pénzt elvonni, mondván, nem az övék a feladat, így nem az övék a pénz sem. A tervek arról szólnak, hogy a helyi iparűzési adót és a gépjárműadót vonják el, amelyek egy része jelenleg az önkormányzatok számláján marad. Vagyis, kevesebb feladatuk és kevesebb pénzük lesz a képviselő-testületeknek.

Felülről irányított, egységes szervezet

A harmadik változtatás a közigazgatást érinti. Felálltak a kormányhivatalok, amelyek központosítják a korábban önállóan működő szakigazgatási szerveket. Sőt, az elképzelések szerint további feladatokat vennének át a polgármesteri hivataloktól, vagyis a jegyzőktől. Mint ahogyan a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, Harangozó Bertalan mondta , a cél az egységes irányítás, a kormány politikai szándékainak érvényesítése. Tehát ezen a területen is csökken az önkormányzatok jelentősége.

Ráadásul a tervekben szerepel, hogy visszaállítják a járásokat, a jegyzőket átminősítik kormányhivatalnokokká, így őket átveszik a megyei kormányhivatalok, illetve azok járási kirendeltségei. A polgármesteri hivatalokat pedig egy, a jegyzőnél sokkal súlytalanabb hivatalvezető irányítja majd.

Ha mindezt távolabbról nézzük, akkor láthatjuk egy hierarchikus, felülről lefelé irányított szervezet kialakításának szándékát. Amelyben a választott önkormányzati vezetők a hátsó vonalba kerülnek, a polgármesteri hivataloknak és a választott képviselő-testületeknek alig marad hatáskörük. Vagyis az egész önkormányzati rendszer súlytalanná válik, és marad a központilag irányított, a kormány kinyújtott csápjaiként működő rendszer.

Ha az idősebbeknek mindez ismerős, akkor jól látják. Ez a szocializmusban működött tanácsrendszer, még ha másként is nevezik majd.

Puskás Tivadar még nem döntött

A jelenlegi országgyűlési képviselőként is dolgozó polgármestereknek van még idejük eldönteni, melyik pozícióért szállnak majd síkra a következő választásokon. Az Index és az atv.hu megkérdezett néhány érintett kormánypárti országgyűlési képviselőt.

Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere a parlamentet fogja választani, azt mondta, a városvezetést egyébként sem akarja folytatni. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere még nem döntött, Rogán Antal, az V. kerület vezetője sem.

De néhányan a polgármesteri tisztséget vállalnák továbbra is, így például az újpesti polgármester, Wintermantel Zsolt. És az egyedüli MSZP-sként megkérdezett Tóth József is inkább a XIII. kerületet választja majd.

Természetesen feltettük a kérdést Puskás Tivadarnak, Szombathely polgármesterének is, aki válaszában úgy fogalmazott:

Kérdése jelenleg nem időszerű. Közéleti tevékenységem során ezután is a Szombathelyen, Vas megyében, Magyarországon élő embereket szeretném szolgálni.

Körmend polgármestere, Bebes István, sajnos három nap alatt sem válaszolt a rövid kérdésre.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Szólíthatjuk főispánnak? – Interjú Harangozó Bertalannal, a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjével

Volt Szombathely alpolgármestere, aztán a megye egyik vezetője.Most csúcskormányhivatalnokként az emberközpontú ügyintézést akarja megvalósítani. Szereti a családját, a jó bort, és nagyon nem szerette a szögesdrótot.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet