Nagyon sokat beszélünk a családtervezésről, a születendő babákról, az orvosi fizetésekről és az egészségügy helyzetéről, de a szülésznők helyzete valahogy soha nem téma.
Legyen a mai nap kivétel, merthogy ma, május 5-én van a szülésznők világnapja.
Bevalljuk, mi is elsiklottunk volna felette, ha egy férfi olvasónk nem telefonál be tegnap a szerkesztőségbe, és nem hívja fel erre a figyelmet.
De nem csak ezt tudtuk meg tőle, hanem azt is, hogy a fiatal szülésznők tömegével hagyják az országot, hogy Ausztriában vagy Németországban háromszor-négyszer annyi pénzért végezzék a világ egyik legszebb munkáját.
Ez a munka viszont közel sem egyszerű az itthon maradók számára.
„Ölfeláldozás, túlterheltség, stressz”
– így jellemezte a munkát olvasónk, akinek közeli ismerőse már több évtizede dolgozik szülésznőként a szombathelyi kórházban.Korábban – tudtuk meg - némi anyagi pluszt jelentett, hogy az anyukák választhattak maguknak szülésznőt, aki akkor is a szülő nővel lehetett, ha éppen nem volt munkában.
A közelmúltban ennek a lehetőség elvették.
Persze így is számos köszönetet, elismerést kapnak a babával boldogan hazatérő anyukáktól, csak éppen elmarad az az érzés, hogy a társadalom is elismerje munkájuk fontosságát.
Mi, ezzel a kis írással, igyekeztünk törleszteni egy csipetnyit.
A világnap
A szülésznők világnapjának az ötlete egy hollandiai szakmai konferencián merült fel 1987-ban. Először 1991-ben ünnepelték meg világszerte, és időközben egyre több ország csatlakozott a május 5-i világnaphoz.
Az ENSZ szerint többek között azért fontosak a szülésznők és a világnapjuk, mert:
