Tudta, hogy a Zeppelin-léghajó is egy magyar elméből pattant ki?

A nagy találmányok mögött legtöbbször egy magyar koponya áll, mondhatnánk kis túlzással. De az igazság tényleg az, hogy a világot jelenleg meghatározó technikai vívmányok jelentős részének alapjait valóban magyarok fektették le; vagy jelentősen hozzájárultak a létrejöttükhöz. Gondoljunk csak a számítógépre, a dinamóra, a transzformátorra, a nukleáris energiára, esetleg a telefonközpontra. Csak néhány olyan, ma már alapnak számító technikai vívmány, mely nélkül nem létezne a mostani modern világ.

Ha azt mondom léghajó, valószínűleg mindenkinek egyből a Zeppelin és annak megalkotója, Ferdinand Zeppelin neve ugrik be először. Azt már kevesebben tudják, hogy Zeppelin valójában egy erdészetben dolgozó magyar, Schwarz Dávid ötletét és terveit valósította meg. Meglepő, igaz?

Schwarz Dávid 1850-ben született. Kereskedőnek tanult, ezután Zágrábban kötött ki, ahol feleségül vette egy jómódú zágrábi fakereskedő lányát, majd apósa halála után megörökölte a vállalkozást. Itt kezdett el hevesebben érdeklődni a műszaki dolgok iránt.

Bár kormányozható léghajók már 1852 óta léteztek, ezek nagyon lassúak voltak és bizony a légellenállás terén sem voltak igazán jók. Schwarz rájött arra, hogy a szivarforma sokkal előnyösebb aerodinamikai szempontból. Valamint a merev vázra húzott vékony alumínium lemez tovább javítja a helyzetet.

Az első terveit a bécsi hadügyminisztérium elutasította, de az oroszok láttak benne fantáziát. Mivel azonban az első felszállásra kitűzött határidőre nem tudta megoldani a hélium töltés problémáját, végül beszüntették a támogatást. Dávid még ekkor sem adta fel. Berlinbe települt át, ahol megismerkedett egy alumíniumgyártó üzem tulajdonosával, Carl Berggel. Az alumínium akkoriban nagyon új anyag volt, ezért kellett a hozzáértő tapasztalat, és Carlt sikerült is meggyőznie, így 1895-től együtt dolgoztak az alumíniumborítású rácsszerkezetű léghajón.

1896 nyarára el is készültek. Azonban a szeptember 29-re tervezett nyilvános próbarepülést október 9-ére kellett halasztani, itt azonban már a nyilvánosságot kizárták. A feltöltéshez sajnos a Vereinigte Chemische Fabriken csak gyenge minőségű gázt tudott szállítani, aminek nem volt elég felhajtóereje, de a célt így is elérte, hiszen bebizonyosodott, hogy az ötlet működik és a hajó irányítható. A következő felszállás 1897 januárjában lett volna, sajnos a sors gonosz fintoraként Schwarz Dávid ezt már nem érhette meg, szívelégtelenség vitte el január 13-án.

Schwarz özvegye, Melanie azonban nem hagyhatta kárba veszni férje álmait így 1897. november 3-án ténylegesen felszállt. És annak ellenére, hogy 460 méter magasan az egyik propeller leállt és földetéréskor megsérült a léghajó, szakértők bizonyítva látták azt, hogy az elgondolás megoldotta a fémből készült léghajó készítésének és kormányzásának minden problémáját.

Ezt a próbarepülést nézte végig Ferdinand von Zeppelin gróf is, aki egy évvel Swarcz halála után meg is vásárolta a terveket az özvegytől és 1900 júliusában felszállt az első Zeppelin léghajó. Ahogy mondani szokták, a többi már történelem.

És hogy ne maradjunk teljesen magyar léghajó nélkül, 2002-ben Nagy Imre villamosmérnök konstruktőr szerette volna újraéleszteni a léghajózást, ezért megtervezte saját járművét, a Nagy High Speed Airship-et amivel 100 utas 320 km/óra sebességgel utazhatott volna teljes biztonságban. De valahogy a léghajóépítés nincs jó hatással a magyar mérnökök egészségére, ugyanis ironikus módon az első próbarepülés napján a feltaláló szívinfarktust kapott. Bár túlélte a dolgot, a magyar rekorder léghajó ezért sohasem készülhetett el.

Téved, aki azt hiszi, a léghajók teljesen a múlté: jelenleg is van érdeklődés van a technika iránt, mivel rendkívül olcsó és nagy teherbírású szállítási módszer. Itt van például a világ leghosszabb légi járműve cím új birtokosa, az Airlander 10, melyet eredetileg a Lockheed kezdett el katonai célokra fejleszteni, de nemsokára civil légi járműként debütálhat.

Bár néhány éve még látványosan orra bukott, de egy ilyen kis baki nem állja útját annak, így még az sem lehetetlen, hogy 2025-re utasokkal megpakolt léghajók sokasága szánthatja újra az eget.