Március 2-i keltezéssel küldött levelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság minden egyes, Magyarországon bejegyzett rádiónak és tévének, az országos sugárzásúaktól kezdve a néhány kilométernyi adáskörzetű közösségi médiáig. A levélben új szabályokról írnak, amiket mindenkinek be kell tartani, különben baj lesz.
Hetente kell jelenteni
A média eddig is köteles volt archiválni a műsorokat, meg kellett őrizni az adásnaplókat, és ezekről jelentést is kellett írni. Most viszont teljesen új szabályokat akar bevezetni a médiahatóság, ráadásul ez év január 1-ig visszamenőlegesen. Ami komoly megterhelés elé állítja a tévéket, rádiókat, hiszen rendkívül részletes adatszolgáltatásról van szó.
Ezentúl hetente kell jelentést küldeni a médiahatóságnak, és legalább a tárgyhetet követő öt napon belül. A jelentést egy táblázatban kell elkészíteni, amit a médiahatóság küld ki. Ebben minden műsorszámnál meg kell jelölni másodperc pontosan a kezdést és a befejezést, a korhatár-besorolást, azt, hogy közösségi célú vagy kereskedelmi a műsorszám.
Ha saját gyártású, akkor az egy éven belüli ismétléseket is fel kell tüntetni, és ami talán a leghúzósabb, hogy a zenéknél minden számnál le kell írni a címet, a zsánert (műfajt), az album címét. Ezen túl a magyar zenék esetében a szerzőket és a kiadás dátumát is.
Le akarják passzolni a munkát
Az indoklás szerint minderre azért van szükség, hogy a médiahatóság ellenőrizni tudja, hogy a rádiók, tévék eleget tesznek-e a szerződésükben foglaltaknak, vagyis megfelelő mennyiségű közösségi (közszolgálati) műsort sugároznak-e, tartják-e a hazai zeneszámokra előírt kvótákat. És persze, szankciókkal fenyegetnek, ha valaki nem teljesíti az adatszolgáltatást.
A Helyi Rádiók Országos Egyesülete a hét elején az NMHH-nak levélben válaszolt, és felsorolta kifogásait. Azt nem vitatják, hogy a médiumoknak adatszolgáltatási kötelezettségük van, az új szabályozásban azonban több kifogásolható részt is találtak. Így az elvárt jelentés gyakoriságát, terjedelmét, visszamenőleges hatályát és mindezek jogalapját is vitatják.
Az egyesület szerint ugyanis a médiahatóság feladata, hogy műsorfigyelő és elemző szolgálatot működtessen, ezt a munkát nem terhelhetik át a rádiókra és tévékre. Megemlítik, hogy az alkotmánybíróság tavaly decemberben megsemmisítette az adatszolgáltatásról szóló határozatot, mivel a médiahatóságnak megvannak az eszközei arra, hogy adatokhoz jusson, az állami közhatalom folyamatos felügyelete pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti.
Évente 750 millió forint
Az egyesület szerint így az NMHH saját feladatait akarja áthárítani a médiumokra, így visszaél hatósági jogkörével, és nincs olyan jogszabály, amely alapot adhatna minderre.
A rádiósok úgy vélik, az új szabályozás anyagilag is ellehetetlenítené a kisebb médiumokat. Eddig is már három szervezetnek (Artisjus, MAHASZ, EJI) kell a lejátszott zenékről jelentést írniuk, a médiahatóság rendszere ezekkel viszont nem kompatibilis, így kézzel kell rögzíteni minden egyes adatot.
Ha átlag nap 500 műsorelemmel és soronként 17 adattal számolnak, akkor ez napi 8500, évente mintegy 3,1 millió adat rögzítését jelenti. Ez viszont egy főállású adminisztrátor teljes munkaidejét lekötné. Nettó 130 ezer forintos bérrel számolva ez rádiónként évi 3 millió forint, a Magyarországon működő 250 rádiónál összesen 750 millió kiadást jelent.
Bezárhatnak a kisebb rádiók
Az egyesület hangsúlyozza, hogy a rádiók éves üzleti terv alapján működnek, egy ilyen, március közepén bejelentett, visszamenőleges hatályú, egyeztetések nélkül megalkotott szabályozás felborítja a gazdálkodásukat, és bizonytalanságba taszítja őket. Mindezek miatt az egyesület szakmai egyeztetést kezd a médiahatósággal.
Mi csak emlékeztetünk arra, hogy a szombathelyi Berzsenyi Rádió az új médiatörvény rugalmatlansága miatt veszítette el sugárzási jogát 
Elhallgattatták a Berzsenyi Rádiót 2012. March 05. 11:59 , most úgy tűnik, több kisebb rádió létét veszélyezteti az NMHH villámgyors és visszamenőleges hatályú rendelkezése. Lehet, hogy éppen ez a cél.
Az NMHH az idén egyébként 32,5 milliárd forintból gazdálkodik, ebből a személyi juttatások 8 milliárdot tesznek ki.
