Mostanra mindenkihez eljutott már az a diktafonos felvétel, amin a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor egy belső fórumon éppen azt csipogja el kedélyesen híveinek, hogy a legjobb, ha a párt nem csak jelöltjeinek állít listát, hanem a szavazóiról is. Vagy, ami ennél fontosabb, és egy fokkal ijesztőbb: a nem rájuk szavazókról.
Oké, azt eddig is tudtuk, hogy az egyik végighazudta és szerencsétlenkedte a ciklust, a másik meg a lehető legidiótább ellenzékek díszpéldányaként még az értelmes javaslatokat is nemmel jutalmazta, illetve hogy közösen meg jól telibeszarták az országot, és inkább mentek a közbeszerzésekből érkező jattok után. Ezzel már sokat nem tud kezdeni a magyar állampógár, csak abban reménykedhet, hogy jön még kutyára úthenger, és egy értelmes szerveződés valamikor kiganajozza végre a korrupcióipar fenntartásában érdekelt, jelenleg regnáló politikai elitet.
Addig még lefolyik néhány korty a Perinten, a kenőpénzek meg hát mégsem fájnak annyira (pedig kellene, csak akkor a fél ország nagyon ordítana), valahogy csak kibírjuk. Arra viszont már bőszen bepittyeg a szívritmusmérő, ha az ember azzal kell szembesüljön, hogy a pártok már nem csak egymással szarakodnak, de könyékig turkálnak az ő adataiban is. Kubatov telefonszámokat és e-mail címeket emlegetett, amikkel egészen odáig nincs is semmi gond, míg a közzétételbe a tulajdonos által bele van egyezve. Onnantól kezdve viszont keményen alkotmányellenes. És akkor még az adatbázisban feltüntetett pártpreferenciákról nem is beszéltünk. Ugye, hogy ez milyen kísértetiesen emlékeztet egyes társadalmi berendezkedésekre?
Lehet még arról is beszélni, hogyan lehet ilyen hülye Kubatov, hogy sokszáz fideszes ifjonc előtt pofázza el a kampány legféltettebb titkait, amiknek kiszivárgásával ha a biztos győzelmet nem is, de jónéhány mandátumot tutira veszélybe sodort (meg néhány narancsos szavazót bizonyosan átlegyintett vele a Jobbikhoz). Amiről viszont nem csak lehet, de kell is beszélni, az az, hogy a másik oldalnak mennyire nem okozott problémát, hogy ezt a törvényellenes tettet olyan sajtótájékoztató keretein belül tálalja, amihez az információkat a hasonlóan törvényellenes tetteiről - privát telefonszámok megosztása - hírhedt Kurucinfóról szerezze. Igazi EPIC FAIL a Népszabadság fotója, amin Lendvai Ildikó jól láthatóan a szélsőséges portálról kinyomtatott oldalakat lobogtatja. Tetszenek tudni, ő annak a pártnak az elnöke, amely oly gyakran kéri, mit kéri, követeli az elhatárolódást Magyar Gárdától meg kődobáló náciktól, miközben a gyakran beléjük is kéjes örömmel rugó oldalról beújítani a puskaport, az úgy látszik, nem fáj. Attól nem kell elhatárolódni.
Már régen nem az a gond, hogy nemsokára egy fasisztoid formáció is megkínálja talpával a Tisztelt Ház lábtörlőjét. Hanem hogy a tenyérbemászó szélkakaskodás virágkorát éli, ergo teljesen mindegy, hogy kivel kell kimondatlanul is összeboronálódnunk, közös nevezőre kerülnünk, akár a darázsfészekbe is belenyúlunk, ha azzal megforgathatjuk a nagykést az ellenben. De ha már így fest a mi jó magyar kampányunk, akkor izgalmasabbá is tehették volna nekünk. Lehetett volna standup-vándorcirkuszt építeni rá, amiben piros-fehér csíkozott trikóban Vona bohóc tolja az MSZP búvalbaszott szekerét, míg afölött törpe Szijjártó Péterek szaltóznak át a Jobbikba, Orbán meg a hahotázó publikumra kikacsintva ugráltatja hű uszkárjait.
De lehet, hogy a lézermellek ennél még mindig sokkal szórakoztatóbbak.