A tervet a 444.hu szemlézte részletesen, mi néhány dolgot kiemelünk azért belőle. A németek ötletei sokaknak nem tetszenek, mivel központi szabályozást írna elő, de senki más nem állt elő más tervvel, márpedig valamit tenni kell, minél gyorsabban.
Lista arról, honnan jöhetnek a menekültek
A németek szerint egyértelmű, hogy a háborús övezetekből érkező menekülteket be kell fogadni, a menekültstátusz elbírálásakor az állampolgárságot vegyék figyelembe. Így például a Szíriából érkező menekültek automatikusan megkapnák a státuszt, a Koszovóból érkezők viszont nem. ( Mi is írtunk már 
Minden, amit jó lenne tudni a menekültekről 2015. August 19. 07:57 arról, hogy a Közel-Keletről és Afrikából érkezők hazájában háború dúl, a Balkánról jövők viszont a jobb anyagi körülmények miatt vándorolnak.)
A németek ezt az országonkénti felosztást saját hatáskörben már elkezdték tervezgetni, de azt akarják, hogy közös európai szabály legyen belőle. Csütörtökön egyébként Bécsben csúcstalálkozót tartanak a nyugat-balkáni államok vezetői, a német és az osztrák kancellár részvételével. Ott lesz az albán, a koszovói, a bosnyák, a szerb, a macedón és a montenegrói kormányfő is, és a fő téma a menekültválság lesz. (Az útvonalon szintén érintett Magyarország vezetője nem lesz ott.)
Legyen kvótarendszer
Az Európai Bizottság már elkészítette ehhez a matematikai képletet is, amely alapján Magyarországnak például a menekültek 1,53 százaléka jutna (kevesebb egyébként, mint a fele ennyi lakosságú, ám gazdaságilag fejlettebb Szlovákiának).
A tervvel szemben Spanyolország és a keleti tagállamok egy része (Lengyelország, Magyarország - többek között) nagyon élesen tiltakoznak, és a britek is elutasítják. Támogatói viszont az ötletnek az olaszok, és az utóbbi napokban úgy tűnik, hogy a franciák is egyre nyitottabbak rá.
A németek azért némi zsarolást is megfogalmaztak. Ha nem lesz kvótarenszer, akkor bevezetik az útlevél-ellenőrzést a határaikon, ez pont azoknak a keleti tagállamoknak lesz kellemetlen, amelynek állampolgárai tömegével dolgoznak Németországban, és akiknek az állandó várakozás a határon a legidegesítőbb lesz.
Központi táborokat a határra!
Lényegében azt javasolják, hogy az EU határvidékén (Görögországban, Olaszországban, Magyarországon, Bulgáriában leginkább) épüljenek hatalmas menekülttáborok, az EU pénzéből. És ezeket az EU emberei üzemeltessék, ők döntsék el, hogy kit küldenek vissza és kit fogadjanak be, és akit befogadnak, azt a közös kvóterendszer alapján melyik országban helyezzék el.
A görögök és az olaszok ezt elvben támogatják, sőt ezekben az országokban már el is kezdődött a közös pénzből a táborok előkészítése. Orbán Viktor a júniusi EU-csúcson viszont nem kért abból, hogy Magyarországot hivatalosan „frontországgá” nyilvánítsák, mert nem akart nagy táborokat magyar területre.
Az EU-felügyelte táboroknak rendszerszinten akkor lehet csak értelmük, ha átmegy az első két német javaslat is: vagyis az EU összes országában azonos szempontok alapján döntik el, hogy ki kaphat menedékjogot, és utána kötelező kvóták alapján be is fogadják a menekülteket.
Most hatalmasak a különbségek, Svédországban például tavaly 39 ezer kérelemből csak 9 ezret utasítottak el, míg Magyarországon 5445 kérelmezőből 4935-t. Jól látszik, hogy teljesen átalakulna a helyzet, ha a tagállamok helyett az EU határozná meg, hogy kit kell befogadni.
Milyen esélyei vannak a javaslatnak?
A német javaslatot egy csomó ország ellenzi, hiszen tovább gyengülnének ezzel a nemzeti kormányok, és tovább erősödne Brüsszel. Ráadásul a német terv eleve abból indul ki, hogy az érkezőknek legalább egy részét be kell fogadni, és ezzel több kormány (például a magyar) egyáltalán nem ért egyet.
A nagy gond viszont az, hogy más átfogó javaslat nincs. És egyáltalán nem lenne példa nélküli, ha a németek szép lassan át tudnának nyomni az EU-n egy olyan tervet, amit első körben tagállamok sora utasított el - írja a 444.hu.
