"A klubban mindig találunk segítő társat, akár kirándulásról, akár IKEA-bútor összeszereléséről van szó" - mondja egy Mensa-tag, akinek a nyakában lóg a Mensa-klub azonosítója.
Az egyik szombathelyi pizzériában közel ötvenen gyűltek össze szombat délután azért, hogy megalakítsák a helyi Mensa-csoportot. Miközben a többiek gyülekeznek, Kovács Katalinnal, a Mensa HungarIQa Egyesület elnökével és Takács Horváth Viktóriával, zalaegerszegi Mensa-taggal beszélgettünk.
Viktória el is mondta, hogy Zalaegerszegen nincs még Mensa-csoport, néhány zalai Mensa-tag eljött most Szombathelyre, és abban bíznak, hogy a szombathelyi példa hatására Zalában is megalakul a csoport.
Az országban nyolc-tíz helyi csoport működik, főleg a nagyobb városokban. A magyarországi Mensa HungarIQa Egyesület egyébként tavaly volt 30 éves, a kezdeti 150 főből mára ötezer fős közösség lett.
A leendő új tagok személyes kapcsolatok, Facebook-hirdetések vagy az egyesület honlapján keresztül lépnek kapcsolatba velük, de nagyobb eseményekre, programokra is kitelepülnek, tavaly asztaluk volt a Savaria Karneválon is.
A Mensa Angliából indult 1946-ban, klasszikus angol klubként. Az volt a céljuk, hogy összefogják azokat az embereket, akiknek magasabb az IQ-juk, mint az emberek 98 százalékának. Vagyis, akik a legintelligensebb két százalékba tartoznak.
Eredetileg azt tervezték, hogy a világ intelligenciáját egy helyre gyűjtve tanácsokat adnak a politikusoknak a kormányzáshoz, akár a háborúk elkerüléséhez, de nagyon hamar rá kellett jönniük, hogy ez nem működik, nem egy reális cél, és azóta szabadidős közösségként működik a Mensa. Maga a név is innen van, a mensa asztalt jelent, és asztal köré ülnek le együtt.
Ahhoz, hogy valaki Mensa-tag legyen, meg kell írni az egyesület által szervezett IQ-tesztet, és annak eredménye a döntő. Jelenleg 130-as IQ felett lehet belépni a Mensába. A teszt korra és nemre standardizálva van, így azt sem lehet megmondani, hogy hány ember tartozik pontosan a felső két százalékba.
A magas intelligenciájú emberek is sokban különböznek egymástól, de mégis vannak közös érdeklődési területeik, akár az utazás, vagy a kreativitás különböző formái, a társasjáték, a humor területén. A programokat a tagok kezdeményezik és szervezik, és mindig találnak maguk mellé társakat. De akár a költözésben is segítenek egymásnak.
Tudják, hogy vannak, akik fellengzőnek, elitistának tartják őket, olyanok, akik azt hiszik, hogy könyökfoltos tweed zakóban ülnek és okoskodnak. Pedig nem, ők is azt csinálják, mint a többi ember, beszélgetnek, jókat esznek, játszanak, amit nagyon szeretnek.
A Dunántúlon eddig Pécsen, Győrben, Sopronban, Tatabányán, Székesfehérváron és Veszprémben működött csoport, most megalakult Szombathelyen is.
Erdős Zoltán, a helyi csoport szervezője elmondta, hogy első lépésként arról döntenek, milyen programokat, eseményeket szervezzenek, ezeket nyilvánossá tegyék-e. És felkészülnek az önálló működésre.
A Mensa jelképe egyébként a gumikacsa, hogy miért, arról legközelebb.
