Ha valaki Körmenden lakik vagy rendszeresen jár oda, akkor valószínűleg volt már a Várkertben is. Itt található a város egyik nevezetessége: a nagy platánfa, ami több mint 200 éves. De mi a története ennek a fának?
Egy “fa-lat” történelem
Egy juharlevelű platánról van szó, amely a nyugati és keleti platán hibridje. Akár 30 méter magasra is megnőhet és lombkoronája egy idő után rendkívül széles lesz. Kedvelt díszfa, Londonban különösen népszerű, emiatt angolul gyakran csak London planetreenek hívják. Nagy lapokban válik le róla kéreg, májusban virágzik és termése is tavasszal hullik le. Strapabíró, elviseli a rossz városi levegőt is és akár 400 évig is él.
Hogy ki ültette a körmendi platánt, azt pontosan nem tudni, de valószínűleg a Batthyány-család egyik kertésze lehetett az 1820-as években, a pontos dátumot nem ismerjük. Egy helyi történet szerint a vasvári békét megelőzőleg a fa környékén tárgyalt von Renningen császári követ és Köprölü Ahmed oszmán nagyvezír. A fa két évszázadnyi árvizet, háborút és mást is túlélt, egyedül 1919-ben vágták le a legalsó nagy ágát a Tanácsköztársaság ideje alatt.
Talán az egyik legérdekesebb anekdota a nagy platánnal kapcsolatban, hogy amikor Habsburg József főherceg a városba látogatott, nem tartotta igazán lenyűgözőnek a körmendi platánokat a Margit-szigetiekkel szemben. Ekkor megmutatták neki a nagy platánt, amitől hebegve kijelentette, hogy ez alatt még a Margit-sziget legnagyobbika is elférne.
Mitől “fa-ntasztikus”?
A nagy platán a város egyik legszebb helyének, a Várkertnek a látványossága, és népszerű mind a helyiek, mind a turisták körében. Egy ilyen forró nyári időszakban mi sem jobb annál, mint a fa árnyékában megpihenni. Én is gyakran hűsöltem alatta, amikor az osztállyal közösen kimentünk megnézni.
Bár nem ajánlatos a fára felmászni, amikor kicsik voltunk mi megpróbáltuk. Érdekesebb időtöltés azonban piknikezni vagy játszani a fa árnyékot adó lombjai alatt, visszafelé pedig megnézni a közelben lévő két kicsi szigetet.
Ha Körmenden kirándulnánk, mindenképpen a nagy platán legyen az egyik úticélunk.
