A Portfolio.hu citál mai cikkében egy tanulmányt, amit a CEPR nevű progresszív közgazdaságtani kutatószervezet tett közzé, és ami izgalmas megvilágításba helyezi az euroszkeptikusok érveit. Professzoraik ugyanis arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják: pusztán azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott egy ország, mennyire nőtt meg a GDP-je.
Ez nem volt zökkenőmentes, hiszen az uniós csatlakozás hatásait vizsgáló korábbi tanulmányok nem voltak eléggé szilárdak, azaz rendkívüli esetektől, hibák hatásától, kilógó értékektől teljesen függetlenek. Másfelől, ahogy arra felhívták a kutatók a figyelmet, az uniós integráció sok területen eltérő időben zajlik, ráadásul a csatlakozást éveken át készítik elő, a piac szereplői pedig erre fel tudnak készülni. Sőt, az egyes csatlakozó országok sem vethetők össze, annyira más feltételekkel indultak neki az Uniónak.
Ezért a CEPR professzorai, Fabrizio Coricelli és Nauro F. Campos valamint Luigi Moretti, a Padovai Egyetem szenior kutató munkatársa egy olyan módszerrel dolgozott, aminek lényege, hogy a "mi lett volna, ha" kérdésre úgy keresik a választ, hogy egy szintetikus kontrollcsoportot képeznek, és ehhez viszonyítják a tényadatokat - írja a Portfolio.hu. A számításokat az összes csatlakozó országra nézve elvégezték, kivéve az alapító országokat és a később csatlakozott Bulgáriát, Romániát és Horvátországot, mivel itt még jóval kevesebb idő telt el.
A magyar gazdaság is felpörgött
Eredményeik szerint pozitív és jelentős lehetett a csatlakozás hatása Dánia, Írország, Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Szlovénia és Litvánia esetében. Kisebb, de még pozitív volt a hatás Finnország, Svédország, Csehország és Szlovákia esetében. Az egyetlen ország, ahol negatívba csaphatott át a csatlakozás hatása, Görögország.
Itt a kutatók által közölt ábra a valós és szintetikus egy főre jutó GDP alakulásával, piros szaggatott vonallal jelezve azt az alternatív valóságot, amiben nem osztottak lapot az EU-nak:
Újabb szög az EU-ellenesség koporsójába
Számszerűsítve a hatásokat a kutatók megállapították, alsó becslés szerint a hatás legalább 10 százalékos, vagyis átlagosan ennyivel lenne alacsonyabb az egy főre jutó GDP a csatlakozott országok átlagában, ha azok mégsem csatlakoztak volna. Ami nem kis szám. Magyarul, aki az Unió ellen birkózik, az kicsit saját maga ellen is birkózik, mert alighanem rosszabb gazdasági helyzetben kéne talpon maradnia.
