„Olyan lesz, mint a Columbo. Vagy mint a Tetthely. Tudod, németül Tatort, emlékszel?” – kérdezem Zsolttól az autóban, amikor elindulunk kifelé a városból. „Valami rémlik” – jön a válasz némi vigyor társaságában.
„Jó, akkor meg is van a cím. Vagy az alcím. Vagy ilyesmi.”
Még egy tavaszi városkerülő túrán jártam a 89-es főút elkerülő szakasza mellett, és akkor konstatáltam, hogy az erdő ott is tele van illegálisan odahányt szeméttel.
Így, amikor – hosszú lappangási szakasz után – végre elindulunk elkészíteni új sorozatunk első darabját, ez a helyszín jut eszembe.
A herényi körforgalom és a Prenor telephelyei után az első földúton lefordulunk balra, leállítjuk az autót a kereszteződésnél és gyalog megyünk tovább, elhagyva azt a táblát, amely arra figyelmeztet, hogy „Hulladék lerakása tilos”.
Nem kell sokat keresgélnünk a majdnem giccsesen szép novemberi erdőben. Nagyjából 10 méter után műanyag autóalkatrészek – műszerfal, ajtókárpit stb. – lapulnak az út szélén, már erősen benőve növényekkel.
Néhány száz métert még gyalogolunk, és
az első kanyar után megtaláljuk azt, amiért jöttünk.
Egy szép nagy illegális szeméthalom virít jobb kéz felől. Kissé már oszlásnak indult ugyan, de az ember ne válogasson, ha Tetthelyről van szó.Új sorozatunk annyiban hasonlít a Szombathely legrosszabb utcáit bemutató videóinkhoz, hogy most is nyomást szeretnénk gyakorolni, csak éppen nem a politikusokra, hanem a derék állampolgárokra. Bár bizonyára lehetne sokkal hatékonyabban fellépni az illegális szemetelőkkel szemben, mégsem a politikusok viszik ki a feleslegessé vált a cuccokat az erdőbe. (Legalábbis reméljük.)
Az a mesterterv, hogy megnézzük közelebbről a szemetet, hátha be lehet azonosítani az elkövetőt.
Ha nem, akkor talán segít megelőzni az ilyen környezetrombolást. Ami amúgy teljesen érthetetlen. A háztartási hulladékot mindenki beleteheti ugye a kukába, ami meg nem fér bele, az mehet – ingyen – a hulladékudvarba.Meglehetősen bizarr, hogy ennek ellenére, vannak, akik autóval, furgonnal, terepjárókkal, akármivel az erdő közepére hurcolják a régi ablakokat, ajtókat, műszerfalat, abroncsokat, sátrakat, játékvonatokat és bármit.
Nem ártana mondjuk némi kampány ez ügyben, akár a helyi közszolgáltatók, akár az állam részéről, de megértjük, hogy erre nincs pénz és energia, mert az elmegy a Brüsszel elleni elkeseredett harcra.
De ha ilyen apróságot nem tudunk megoldani, hogyan tudnánk a nagyobb ügyeinket?
